Súlyos kijelentésekkel és radikális követelésekkel lépett a nyilvánosság elé Bóday Pál ismert állatvédő, aki azonnali hatállyal kötelezővé tenné a kamerás megfigyelőrendszerek kiépítését Magyarország valamennyi vágóhidján. A szakember szerint a zárt ajtók mögött zajló folyamatok emberi ésszel fel nem fogható kegyetlenségeket rejtenek, és a jelenlegi állapotok egy jogállamban teljesen megengedhetetlenek.
A vágóhidak mint „haláltáborok”
Bóday Pál nyilatkozatában a világhírű lengyel irodalmi Nobel-díjas író, a modern európai vegán mozgalom egyik leginspirálóbb alakja, Isaac Bashevis Singer gondolatait hívta segítségül, hogy érzékeltesse a helyzet drámaiságát:
„A vágóhidakon azt teszik az állatokkal, amit a nácik tettek a koncentrációs táborokban a zsidókkal.” — Isaac Bashevis Singer
Az állatvédő hangsúlyozta, hogy a vágóhíd nem más, mint egy haláltábor, ahol ártatlan élőlények pokoli szenvedéssel teli, rövid életük után rettenetes kínok között vesztik életüket. Ha szerencséjük van, ez gyorsan történik, ám a rosszabb esetekben akár forró vízben élve megfőve vagy hosszan tartó, gyötrő fájdalmak között elvérezve pusztulnak el.
A minimális elvárás: Kötelező kamerarendszerek
Bóday kiemelte: a minimum, amivel az emberiség tartozik, hogy ezeket a borzalmas helyeket – amelyek remélhetőleg a modern világ mindennapjainak már nem sokáig lesznek részei – bekamerázzák. Ezzel legalább dokumentálhatóvá válnának a legkirívóbb, legbrutálisabb állatkínzások.
Az állatvédő konkrét intézményeket és gazdasági szereplőket is nevesít, ahol a kamerák felszerelését haladéktalanul kötelezővé kellene tenni. Említés éri a hírhedt Bárány család érdekeltségeit, a MasterGoodot, Csányi Sándor nevét viselő Pick szalámi gyárat, valamint Csányi egyik legpokolibbnak nevezett, Európa legnagyobb vágóhidaként működő mohácsi létesítményét is.
Magyarországon évente több százmillió állat életének vetnek véget vágóhidakon, ám a zárt falak mögött jelenleg nincs folyamatos ellenőrzés. A hatósági állatorvos fizikai képtelenség, hogy minden egyes pillanatban jelen legyen, így az állatkínzások, a szakszerűtlen kábítások és a brutális bánásmódok rejtve maradnak a hatóságok és a társadalom elől. A nyilvánosságra került rejtett felvételek azonban egyértelműen bizonyítják, hogy a probléma nem egyedi esetekből áll, hanem rendszerszintű.
Bóday Pál három pontos vágóhídi követelése:
Teljes körű bekamerázás: Minden magyarországi vágóhídon legyen kötelező a kamerák felszerelése a teljes vágási folyamatra – az állatok fogadásától, a kábításon át egészen a vérzésig.
Biztonságos adattárolás: A felvételeket kötelező legyen legalább 90 napig megőrizni, és a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) számára bármikor hozzáférhetővé tenni.
Azonnali szankció: Aki megsérti az állatvédelmi előírásokat, és ez kamerafelvételen bizonyítható, annak a vágóhídnak a működését azonnal függesszék fel.
Nemzetközi példák és politikai felelősség
Az állatvédő emlékeztetett arra, hogy Magyarország ezen a téren jelentős lemaradásban van: számos európai országban a kamerarendszer már alapkövetelmény. Anglia, Franciaország, Spanyolország és Skócia már bevezette a kötelező kamerázást, így Magyarország sem maradhat le az európai sztenderdektől.
A követeléseket hivatalosan Gajdos László élő környezetért felelős miniszterhez is eljuttatják. Bóday bízik abban, hogy az új kormányzatban a húsipari lobbi nem tudja kézivezérelni a gazdasági és állatjóléti döntéshozatalt, és nem tudják pénzzel, valamint befolyással elérni azt, hogy a vágóhídra hurcolt malacok, marhák, csirkék, pulykák, kacsák, bárányok és nyulak százmilliói a felesleges emberi szadizmus és nemtörődömség miatt további többszörös szenvedést szenvedjenek el.
Oligarchák, jogtiprás és szadizmus a falak mögött
Bóday rendkívül kemény kritikával illeti a jelenlegi gazdasági elitet is. Nyílt titokként említi, hogy a döntően uniós közpénzekből létrehozott, NER-bűnöző oligarchák által működtetett vágóhidak nagy részén napi szinten százas vagy ezres nagyságrendben szegik meg az állatjóléti szabályokat és a törvényi előírásokat.
„Számításaink szerint a hazai vágóhidakon napi szinten több ezer állatvédelemmel kapcsolatos bűncselekmény valósul meg, amelyeknek semmifajta jogi következménye nincsen. A vágóhidak ma Magyarországon olyan helyek, ahol zártságuk és átláthatatlanságuk miatt nem érvényesülnek a magyar állam törvényei.”
Bóday arra is rámutatott, hogy önmagában szörnyű és sokkoló, hogy egy kutya vagy egy kisgyerek értelmi szintjével vetekedő malacot milyen felfoghatatlan kegyetlenségnek vetnek alá a szállításától a megöléséig. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy statisztikailag kimutathatóan nagyobb arányban dolgoznak vágóhidakon szadista hajlamú, egészséges érzelmi világ nélküli emberek, akik számára más élőlények szenvedése semmilyen érzelmi reakciót nem vált ki.
Zárásként Lev Tolsztoj orosz író több mint egy évszázados, de ma is érvényes örökérvényű gondolatát idézték:
„Amíg vágóhidak léteznek, addig háborúk is lesznek.” — Lev Tolsztoj
Az állatvédők ezért felszólítják Gajdos László minisztert: amíg vágóhidak léteznek, legalább az emberi, keresztényi könyörületességből és a jogállam tiszteletéből követelje meg ezeken a helyeken az állatvédelmi törvények betartatását, és a teljes körű bekamerázással tegye lehetővé a jogsértések feltárását és büntethetőségét.