Visszavonta a támogatást és kizárta az „Élelmiszeripar Bajnokai” program már megnyert, uniós forrású pályázatából a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Gallicoop Zrt.-t az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium. A hírt követően a Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnöke, Bóday Pál a Haber Egernek adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a Gallicoopot kellene elválasztani a közpénzektől, hanem alapos állatvédelmi vizsgálatot kellene tartani a hazai húsipar többi óriásánál is.
Millárdos forrásoktól eshet el a Gallicoop
Komoly fordulat az agrárfinanszírozásban: a magyar húsipar egyik zászlóshajójának számító Gallicoop Zrt. közleménye szerint az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium váratlanul visszavonta a cég korábban már megítélt támogatását.
A pulykafeldolgozó vállalatot a tájékoztatás alapján mégcius 4-én – a választások előtt – értesítették arról, hogy sikerrel szerepeltek a pályázaton, és elnyerték az uniós forrásokat. Az Élelmiszeripar Bajnokai program keretében nyújtott, üzemi kapacitásbővítésre, technológiai korszerűsítésre és beszállítói fejlesztésekre szánt összeget azonban július 23-án érvénytelenítették, a Mészáros-csoport cégét pedig kizárták.
A Gallicoop jogi útra tereli az ügyet, és bejelentette: a rendelkezésére álló valamennyi jogorvoslati lehetőséggel élni fog. Hozzátették:
„A téves híresztelésekkel ellentétben bármely pályázaton elnyert támogatás semmilyen esetben sem a tulajdonosi kör pénztárcájába kerül, azok szigorúan meghatározott beruházásokra fordíthatóak.”
Bóday Pál: „Alapos állatvédelmi felülvizsgálat kell a halálgyárakban!”
Az ügy kapcsán Bóday Pál, a Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnöke, ismert állatjogi aktivista úgy nyilatkozott, hogy rendkívül kemény kritikával illette a hazai húsipar struktúráját és a NER-hez köthető nagyvállalkozások támogatási rendszerét.
„Az agrárminisztériumnak és Bóna Szabolcs miniszter úrnak nem csupán a megnyert pályázatokból kellene kizárnia Mészáros Lőrinc Gallicoop nevű pulykavágóhídját, de Csányi Sándor Bonafarmja és a Bárány-család hirhedté vált MasterGood nevű halálgyáraiban is alapos állatvédelmi és állategészségügyi felülvizsgálatot kellene tartani” – fogalmazott Bóday Pál.
Az aktivista hangsúlyozta: a magyar állattömeggyilkosságok említett három zászlóshajó cége az elmúlt 16 évben, a NER rendszerében egyenként is több száz milliárdos állami támogatáshoz jutott. Mint mondta, ezeket az összegeket arra fordították, hogy – az állatjóléti szabályok, a törvények és az emberi könyörület minimális elvárásait sokszor figyelmen kívül hagyva – állatok százmillióit pusztítsák el.
„Csányi sertésvágóhídjáról napi szinten érkeznek horrortörténetek a nyomorult, félholtan érkező malacok sorsáról. A beszámolók szerint a MasterGoodnál sem jobb a helyzet a csirkékkel, ahogy a Gallicoop pulykáinak sem.” – tette hozzá.
Bóday felidézte: ő maga személyesen is tett javaslatot a Mészáros-családnak arra, hogy a véres vágóhídak fejlesztése helyett a magyar vidék kiváló terményeire – például a csicseriborsóra vagy a céklára – támaszkodva növényi alapú húspogácsa-gyártásba fektessenek, ám kezdeményezését lényegében kinevették.
Az aktivista reményét fejezte ki, hogy a fenntarthatóságot és az állatvédelmet zászlajára tűző új politikai és gazdasági vezetés stratégiai ágazatként kezeli majd a növényi alapú táplálkozás hazai kultúráját. Hozzátette: uniós és hazai forrásokból minden régióban létre lehetne hozni olyan növényi élelmiszer-feldolgozó üzemeket, amelyek valódi hozzáadott értéket teremtenének a magyar növénytermesztés számára.
Morális válságban a gigavállalkozások
Bóday Pál szerint a Gallicoop, a MasterGood és a Bonafarm hatalmas árbevételük ellenére mára súlyos morális válságba kerültek és a természetszerető emberek szemében elrettentő szimbólumokká váltak. Meglátása szerint ezen nagyipari létesítmények működése morális párhuzamokat mutat a történelmi sötétség legsötétebb óráival, felidézve Isaac Bashevis Singer irodalmi Nobel-díjas szerző örökérvényű gondolatát:
„A vágóhídakon azt teszik a pulykákkal, csirkékkel és a malacokkal, amit a haláltáborokban tettek a zsidókkal.”
A civil szervezet vezetője zárásként úgy véli: a növényi alapú étkezés és a modern alternatív húsok elterjedésével ezek a gigantikus vágóhidak hamar a gazdaságtörténelem szemétdombjára kerülnek, mint olyan elavult, idejétmúlt technológiák, amelyek sem a környezetet, sem az életet nem kímélték.