A Habis-korszakban felújított Szép-bástya támfala 2021-ben leomlott. A kormányhivatal két nappal később teljes körű helyreállításra kötelezte a várost. A Mirkóczki-éra elvégeztette a munkát és pert indított a költségek megtérítéséért. Ma 454 millió forint a tét. Közben Vágner Ákos visszavonta annak az ügyvédnek a meghatalmazását, akit ő maga küldött a bíróságra Eger képviseletében. Mindez Barta Viktor jegyzői kinevezése után történt.
2021. február 17-én leomlott az egri vár Szép-bástyájának délnyugati alsó támfala. A Heves Megyei Kormányhivatal már február 19-én az önkormányzatot mint tulajdonost a teljes körű helyreállításra kötelezte.
A Mirkóczki Ádám vezette városvezetésnek nem volt lehetősége arra, hogy a veszélyes állapotot egyszerűen hátrahagyja. Elvégeztette a sürgős állagmegóvást, majd újjáépíttette a leomlott falat és bástyát. Ezzel a korábbi várberuházás után bekövetkezett omlás következményeit a Mirkóczki-érában hozták helyre. Az önkormányzat pert is indított, hogy visszaszerezze a kifizetett költségeket az általa felelősnek tartott szereplőktől.
A város 2026. szeptember 14-én kelt perösszefoglalója szerint a követelés jelenleg 454 282 868 forint. Ebből 45 738 898 forint az állagmegóvás és a kárelhárítás, 408 543 970 forint az újjáépítés költsége. A per az Egri Törvényszéken folyik. Elsőfokú ítélet még nincs.
Az eredeti beruházás a Habis-korszakban történt
A vár eredeti felújításának építési szerződését 2013. december 31-én, Habis László polgármestersége idején kötötték meg. A kivitelezői oldalon három közös ajánlattevő szerepelt: az Imola Építő Kft., az Imola Konstrukt Kft. és az Euro Campus Kft. A város korabeli közzététele szerint a vállalt munkák között volt a Szép-bástya romszerű helyreállítása, a körsétány és a csapadékvíz-elvezetés kialakítása is. A 748 millió forint plusz áfa összegű ajánlat a felsorolt várbeli munkákra együttesen vonatkozott, nem kizárólag a később leomlott falszakaszra.
A falat 2015 decemberében adták át. Később repedések jelentek meg rajta, amelyeket többször javítottak, ám a repedések visszatértek. A támfal 2021 februárjában leomlott.
Az eredeti beruházást és a kényszerű helyreállítást nem lehet egyetlen politikai történetté összemosni. Az első a Habis-korszakban történt. Az omlás után a Mirkóczki-féle önkormányzatnak kellett teljesítenie a kormányhivatal kötelezését. Hogy az eredeti beruházás résztvevői közül ki milyen jogi felelősséget visel, azt a folyamatban lévő perben kell eldönteni.
Kurucz András és a Városfejlesztési Kft. szerepét is fel kell tárni
A Szép-bástya megújítása az „Az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése” című uniós projekt része volt. A teljes várfejlesztést egy 2015-ös kormányzati dokumentum 2,1 milliárd forintos nagyságrendben tartotta nyilván. Ez a teljes projekt adata, nem a Szép-bástya önálló költsége.
A Dobó István Vármúzeum honlapjáról idézett ismertető az Egri Városfejlesztési Kft.-nek kiemelt operatív szerepet tulajdonít a beruházásban. Az ismertető szerint a társaság részt vett a pályázat napi koordinációjában, a támogató hatóságokkal való kapcsolattartásban, a jelentések és kifizetési igénylések intézésében, a tervezési és beszerzési egyeztetésekben, valamint a kivitelezés adminisztratív követésében. A társaság vezetője ebben az időszakban dr. Kurucz András volt; ügyvezetői tisztsége a város korabeli irataiban is szerepel.
Kurucz András vezetői tisztsége önmagában nem bizonyít személyes felelősséget a támfal omlásáért. Az építtetői oldal döntési és ellenőrzési lánca azonban nem maradhat homályban, különösen akkor, amikor a perben beszerzett szakvélemény az építtető és közreműködői lehetséges közrehatását is vizsgálja.
A Mirkóczki-éra helyrehozta a falat és pert indított
Az omlás után az önkormányzat felszólította az eredeti beruházás érintettjeit a kárelhárításra. A városi perösszefoglaló szerint ők nem ismerték el a felelősségüket, és nem vállalták a munkát. A város ezért más vállalkozókkal végeztette el a sürgős állagmegóvást.
Ezt követően az önkormányzat közbeszerzési eljárás után újjáépíttette a Szép-bástya falát.
A helyreállítás áráról csak az eljárási iratok és a tételes költségvetés ismeretében lehet pontos állítást tenni. Az önkormányzat határozta meg a megrendelt munkát és a beszerzés feltételeit; az ajánlati árakat az induló vállalkozók adták meg. A nyertes kiválasztásának szabályait az adott eljárás dokumentumai tartalmazzák.
A Mirkóczki-féle városvezetés teljesítette a gyors kormányhivatali kötelezést, helyrehozatta a leomlott falat, és bírósághoz fordult a költségek megtérítéséért. A jelenlegi per arról szól, hogy ezekből a költségekből mennyi hárítható át jogszerűen a korábbi beruházás szereplőire.
A szakértő súlyos hibákról ír, de az újjáépítés összegét vitatja
A bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő 2026 februárjában benyújtott véleménye több tényezőre vezette vissza az omlást. A perösszefoglaló szerint szerepel köztük a vízelvezetés hiánya, a történelmi falszerkezet állapota, a geotechnikai és statikai kockázatok kezelése, valamint tervezési és kivitelezési kérdések.
A követelt összegnél viszont jelentős a vita. Az állagmegóvás 45,7 millió forintos költségéből a szakértő mintegy 44,5 milliót elfogadott, az újjáépítés 408,5 millió forintos költségét azonban 104,7 millió forintra értékelte. Indoklása szerint részben eltérő műszaki tartalom valósult meg, és egyes tételek túl magasak.
Ez még nem bírósági döntés. A ténylegesen kifizetett helyreállítási ár és az az összeg, amelyet a bíróság végül az alperesekre terhelhet, két külön kérdés. A felek észrevételeket tettek, a szakvélemény kiegészítése a perösszefoglaló szerint még folyamatban van. A vita megértéséhez a teljes szakvéleményt, mellékleteit és a helyreállítás tételes dokumentumait kell megismerni.
Ügyvédcsere, Barta kinevezése
Ismereteink szerint Vágner Ákos meghatalmazta dr. Zvara Istvánt, hogy a bíróságon képviselje az önkormányzatot a várfalperben. Zvara a meghatalmazás alapján ténylegesen el is járt Eger városa érdekében a bíróságon, de nem tehette sokáig.
dr. Barta Viktort jegyzővé nevezték ki. Kinevezése után Zvara meghatalmazását visszavonták, és dr. Martinecz Gergely került a helyére. A 2026. szeptemberi perösszefoglalót már Martinecz írta alá a város jogi képviselőjeként.
Mi változott Barta kinevezése után? Ki kezdeményezte a már eljáró ügyvéd meghatalmazásának visszavonását? Ki döntött róla, és mi volt az írásos szakmai oka? Talán megváltozott volna Eger perstratégiája? Barta Viktor részt vett-e a visszavonás vagy Martinecz kiválasztásának előkészítésében?
Az időbeli sorrend önmagában nem bizonyítja, hogy Barta kinevezése okozta az ügyvédcserét. Egy 454 millió forintos, folyamatban lévő perben viszont pontosan ez az a körülmény, amelyre Vágner Ákosnak iratokkal alátámasztott választ kell adnia.
Két családi szál, egy per
Barta Viktor és Török Tamás ügyvéd között rokoni, konkrétan sógori kapcsolat áll fenn. Az Imola Építő Kft. jogi képviseletét pedig Török Tamás látta el! Fontos tisztázni: mettől meddig képviselte a céget Egerrel szemben? Barta Viktor jelentett-e akár a bíróság felé, akár az önkormányzat felé elfogultságot!? Barta ebben az ügyben kinek az oldalán állt!?
A másik családi kapcsolat a hivatalon belül vezet vissza a Habis-korszak beruházásához. Eger hivatalos vezetői névsora szerint dr. Kuruczné dr. Farkas Zita az aljegyző. Ő nem más, mint a korábbi városfejlesztési ügyvezető, dr. Kurucz András felesége.
E kapcsolatok egyike sem bizonyít önmagában részrehajlást. De az érintettség kezelését nem lehet azzal elintézni, hogy a jegyző helyett majd automatikusan az aljegyző jár el. Előbb tisztázni kell, milyen szerepet töltött be Kurucz és társasága az eredeti projektben, valamint hogy az aljegyző részt vett-e a várfalperrel kapcsolatos jelenlegi hivatali döntésekben.
Barta Viktor jelezte-e a Törökhöz fűződő rokoni kapcsolatát a polgármesternek? Hozzáfért-e a város bizalmas perirataihoz? Részt vett-e az egyezségi lehetőségekről, a perstratégiáról vagy az ügyvédcseréről szóló egyeztetéseken? Született-e írásos döntés a feladatainak korlátozásáról? Vizsgálták-e, hogy az adott eljárási helyzetben szükséges volt-e a bíróság tájékoztatása? Ha feladatokat az aljegyző vett át, az ő érintettségét ki és hogyan mérlegelte?
Nem tudjuk, hogy Barta Viktor és Török Tamás beszéltek-e a perről családi találkozókon. Nem állítjuk, hogy egyeztettek stratégiát. A városnak arra kell választ adnia, milyen tényleges intézkedések védték Eger bizalmas perbeli információit.
Tisztázásra szorul dr. Martinecz Gergely és Török Tamás korábbi szakmai kapcsolata is. Dolgoztak-e mindketten az EVAT-nak? Ha igen, mikor és milyen feladatban? Vágner Ákos tudott-e erről, amikor Martineczet a város bírósági képviseletével megbízták?
Nem elég azt mondani, hogy „a per folyamatban van”
A bíróság dönt majd az omlás jogi felelősségéről és a megtérítendő összegről. A város jelenlegi vezetőinek azonban most kell számot adniuk a saját döntéseikről.
Nyilvánosságra kell hozni a korábbi várprojektben részt vevő szervezetek feladatmegosztását; a szakvélemény és a helyreállítási iratok megismerhető részét; Zvara meghatalmazásának, bírósági eljárásának és a meghatalmazás visszavonásának időrendjét; Martinecz megbízásának indokát; valamint azt, hogyan kezelték a jegyző és az aljegyző kapcsolataiból eredő lehetséges érintettséget.
A Habis-korszakban megvalósult beruházás után a fal leomlott. A Mirkóczki-éra a kormányhivatal kötelezésére helyrehozatta, és pert indított a pénz visszaszerzéséért. A per további képviselete most Barta Viktor és Vágner Ákos hivatali környezetében dől el.
Túl sok a tisztázatlan feladatkör, a személyi kapcsolat és a meg nem indokolt döntés ahhoz, hogy Eger beérje általános nyilatkozatokkal.
Iratok, dátumok és világos válaszok kellenek!
Szeptember 15-étől Török Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal vezetője, így nem láthatja el tovább az Imola jogi képviseletét, miközben továbbra is nyitott kérdés marad: védheti-e egy városi tisztségviselő rokona az Imolát közvetlenül a város érdekeivel szemben?