Kezdeményezést fogalmazott meg Bóday Pál állat- és természetvédő aktivista: álláspontja szerint a 1956-os forradalmat követően létrehozott Munkásőrség egykori tagjainak névsorát teljes egészében nyilvánosságra kellene hozni. A javaslat értelmében a névsor közzétételére az erőszakszervezet megalakulásának 70. évfordulóján, 2027. január 29-én kellene sort keríteni.
A kezdeményezés az 1957. január 29-én alapított és 1989. október 20-án feloszlatott Munkásőrség teljes működési időszakát átölelné, így mindazok neve nyilvánosságra kerülne, akik a szervezet megszűnéséig abban feladatot vállaltak.
A Munkásőrség és az ügynökakták közötti különbségek
Bóday Pál hangsúlyozta: az utóbbi időben nyilvánosságra került állambiztonsági és ügynökakták összetett képet mutatnak. Azokban a bűnösök mellett megtalálhatók a gyenge jellemű emberek, az ártalmatlan karrieristák és a rendszer tényleges áldozatai is. Ennek kapcsán rámutatott, hogy véleménye szerint a Munkásőrség tagsága alapvetően eltért ettől a körtől.
Az aktivista kifejtette: a munkásőrök esetében nem kényszerűségről vagy a pártállam által elvárt kötelező lojalitásról volt szó, hanem olyan önkéntesekről, akik büszkén vállalták a Kádár-rendszer és annak fegyveres erőszakszervezetének szolgálatát. Álláspontja szerint a testület tagjai beszervezés, fedőnév vagy hálózati kapcsolatok nélkül is folyamatosan informálták a rendszert a környezetükről, így a pártállam aktív kiszolgálóiként működtek.
Súlyos kritikák és társadalmi párhuzamok
Bóday Pál éles kritikával illette az egykori fegyveres testület tagjait, és a közösségre gyakorolt hatásaikat vizsgálta. Véleménye szerint a szervezet egykori tagjai közül sokan a rendszerváltást követően más területeken – például a vadászatban vagy a helyi közéletben – maradtak aktívak, ahol meglátása szerint továbbra is erőszakos magatartást tanúsítanak a gyengébbekkel szemben.
Az aktivista állítja: a korábbi munkásőrök és vezetőik közül többen a mai napig köztünk élnek, és egyes esetekben évtizedekkel a rendszerváltás után is igyekeznek különjogokat formálni maguknak a helyi közösségekben.
Helyi példa Kápolnáról
A javaslat indoklásaként Bóday Pál egy konkrét esetet is felidézett Kápolna községből, amely az általa vezetett állatmentő alapítványnak ad otthont.
Tájékoztatása szerint a településen a Munkásőrség egykori helyi parancsnoka – aki jelenleg is aktív háziorvosként dolgozik – a közelmúltban közvetlenül fenyegetett meg egy hölgy aktivistát. Az egykori parancsnok felszólította az önkéntest, hogy azonnal fejezze be a munkát a helyi állatmentő alapítványnál. Bóday szerint ez az eset is jól példázza, hogy az egykori erőszakszervezethez köthető figurák a mai napig felbukkannak a helyi konfliktusokban.
A 2027. január 29-i dátumra megfogalmazott kezdeményezés célja a kezdeményező szerint az, hogy a Kádár-represszió fegyveres alakulatának teljes múltja és személyi köre átláthatóvá és megismerhetővé váljon a nyilvánosság számára.