Viharos vitát kavart a Master Good Csoport ügyvezetőjének kijelentése, miszerint a vállalat kénytelen lesz leállítani 120 milliárd forintos gyárépítési tervét, amennyiben nem biztosított a külföldi munkaerő bevonása. A beruházás meghiúsulásának veszélye három különböző, egymással élesen szemben álló érdekcsoport – a vállalatvezetés, a kormányzat és az állatvédők – álláspontját hozta felszínre.
A Master Good álláspontja: Demográfiai kényszerpálya és beruházási fenyegetés
Ifj. Bárány László, a Master Good Csoport ügyvezető igazgatója a Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferencián közölte: a vállalatcsoport 350 milliárd forintos fejlesztési programjából a 120 milliárd forintos új üzem megépítése veszélybe került. A cégvezető hangsúlyozta, hogy a beruházáshoz elengedhetetlen 3000 új dolgozó felvétele jelenleg lehetetlennek tűnik hazai forrásból.
A vállalat álláspontja szerint a döntés nem üzleti spekuláció, hanem kényszer. Bárány László leszögezte, hogy nem az olcsóbb munkaerő keresése, hanem a magyar munkaerő teljes hiánya motiválja őket. Szerinte a nehéz fizikai munkára már nincs jelentkező és a népességfogyás miatt a helyzet a jövőben csak romlani fog. A cég érvelését Bozsonyi Károly adattudós is alátámasztotta, rámutatva, hogy az 1970-es években születettek nyugdíjba vonulásával drasztikusan szűkül a munkaerőpiac. A vállalat szerint a politika képtelen megfordítani a demográfiai folyamatokat, így a termelés fenntartása vagy bővítése kizárólag a külföldi munkavállalók alkalmazásával lehetséges. Amennyiben a jogi szabályozás ellehetetleníti a vendégmunkások behozatalát, a cég a beruházást nem Magyarországon valósítja meg, ami a termelési kapacitásuk csökkenéséhez vezethet.
A kormány álláspontja: Megfizethette volna a cég a magyar dolgozókat
Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányfői tájékoztatóján élesen bírálta a vállalat álláspontját és a munkaerőhiány helyett a bérezési politikát nevezte a probléma gyökerének.
A kormányfő szerint a cég a bérek emelésével több magyar munkavállalót tudna megszólítani, hiszen számos panasz érkezik a Master Good által kínált fizetésekkel kapcsolatban, különösen a nehéz fizikai munkakörökben. Magyar Péter emlékeztetett, hogy a cégcsoport az elmúlt másfél évtizedben jelentős, több milliárd forintos közpénztámogatásban részesült. Mivel ezen támogatások célja a magyar munkahelyek létrehozása volt, a kormány szerint nehezen értelmezhető, hogy a vállalat most külföldi munkaerőre hivatkozik.
A kormányfő szerint a vállalat 2025-ös, 25,5 milliárd forintos adózott eredménye és 32 milliárd forintos EBITDA-ja lehetővé tenné, hogy a nyereség egy részét bérfejlesztésre fordítsák, így visszacsábítva a külföldön dolgozókat.
„Ha a tavalyi 25 milliárdos profit 1,5 milliárd forinttal kevesebb lett volna, akkor tudtak volna annyi fizetést adni a magyar dolgozóknak, hogy azok ne menjenek külföldre dolgozni egy hasonló gyárba, és most nem külföldiekkel akarnák feltölteni az állományt” – a gyárépítés leállításával fenyegetőző Master Goodnak Magyar Péter.
Állatvédők: Báránynak is bíróság előtt lenne a helye
Bóday Pál állatvédő aktivista éles bírálatot intézett a cégcsoport és annak vezetője ellen, az állatjóléti szempontokat és a vállalati morált helyezve a középpontba.
Az ismert állatvédő szerint, ha Magyarországon az elmúlt 16 évben normálisan működött volna a jogállam, a Csányi Sándor, Bárány László és Mészáros Lőrinc-féle húsipari cégek nem álltak volna a törvények felett; ezen cégek tulajdonosainak, ügyvezetőinek már régen bíróság előtt kellene állniuk több tízmillió állat kegyetlen meggyilkolásáért és szörnyű kínok közötti szállításáért.
„Ehhez képest Bárány László, a MasterGood tulajdonosa – akiről jogerősen kimondták, hogy hazudik, amikor aljas reklámjaiban boldogan élő tanyasi csirkéket mutogat – beszólogat a magyar kormánynak azért, mert fél, hogy a jövőben nem tud olcsón foglalkoztatott ázsiaiakat alkalmazni a tömeggyilkos, kegyetlen vágóhídjain. Bárány cége több milliárd állat kínhaláláért felelős, jobban tenné, ha bekussolna. És ha már az állatokat nem tekintve élőlénynek, szörnyű kínhalálukból lett multimilliárdos, legalább az embereket emberszámba véve biztosíthatna az ott dolgozóknak normális jövedelmet”– fogalmazott Bóday.
Az állatvédők, azt remélik: a MasterGood – ahogy a világ és Európa számos nagy húsipari vállalkozása, gigavágóhídja – hamarosan csődbe megy, a helyét pedig átveszik azok a magyar és nemzetközi piacra termelő növényi húspogácsa-gyárak, amelyek a hazai csicseriborsó, cékla és a Kárpát-medencében megtermő más növényekből termelnek nagyszerű minőségű, magas fehérjetartalmú, minőségi élelmiszert a magyaroknak és külföldieknek egyaránt.
Bóday Pál néhány éve a Master Good plakátjait és netes bannerjeit bírálta, amelyeken wellnessező baromik voltak láthatók, mielőtt levágták volna őket, valamint egy provokatív szlogen is olvasható volt a hirdetéseken. Bóday Pál szerint a húsipari lobbitól tartva akkor nem számolt be csak néhány médium az ügyről: attól tartottak, hogy reklámbevételektől esnek el. A Media1 podcastjában arról beszélgetett akkor, hogy hogyan jelenik meg az állatvédelem témaköre a magyar médiában.