Komoly mulasztásokat és hiányosságokat tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az egri Bródy utca 4. szám alatt található, történelmi Fazola–Eősz-ház fenntartásával és műemléki kezelésével kapcsolatban. Vágner Ákos polgármester elismerte a kritika jogosságát, ugyanakkor rámutatott: a probléma messze túlmutat az érintett épületen, a város ugyanis önerőből képtelen finanszírozni a milliárdos nagyságrendű műemlékvédelmi feladatokat.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzése szerint a patinás barokk épület, a Fazola–Eősz-ház állapotmegóvása, dokumentálása és műemléki kezelése nem volt megfelelő az elmúlt időszakban. A hivatalos jelentés feketén-fehéren kimondja: az önkormányzatnál nem álltak rendelkezésre a szükséges hosszú távú fenntartási tervek, hiányosan teljesültek egyes műemlékvédelmi kötelezettségek, és a folyamatos állagromlást sem sikerült megállítani.
Vágner Ákos: „A megállapításokat komolyan kell venni, de a probléma általános”
A jelentésre reagálva Vágner Ákos polgármester leszögezte: a dokumentumban szereplő kritikai megállapításokat a városvezetés természetesen komolyan veszi. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Fazola–Eősz-ház esete nem egyedi elszigetelt ügy, hanem egy rendszerszintű, egész Egert érintő krízisre világít rá.
„Amikor egy ilyen jelentést olvasok, mindig ugyanaz a kérdés jut eszembe: vajon hány hasonló sorsú épületet tudnának most az egriek felsorolni? Félő, hogy nagyon sokat” – fogalmazott a polgármester.
A városvezető konkrét példaként hozta fel a Széchenyi utca végén álló egykori 3-as iskola épületét, amelyet szinte minden egri ismer és szeretne megmenteni, az mégis évek óta romosan áll, mert a puszta szándék és akarat kevés a helyreállításához.
Választási kényszer: Gyermekétkeztetés vagy veszteséges épületfelújítás?
A polgármester részletesen kitért arra a hatalmas pénzügyi teherre, amelyet Eger egyedülálló épített öröksége ró a városi költségvetésre. Mint mondta, az önkormányzat jelentős ingatlanvagyont kezel, köztük számos történeti és műemléki szempontból kiemelt épületet. Ezek folyamatos fenntartása, őrzése és állagmegóvása évente százmilliós, esetenként milliárdos nagyságrendű feladat lenne – elméletben.
A valóságban azonban a városi források végesek, ami drámai döntések elé állítja a mindenkori városvezetést. A költségvetés tervezésekor a kötelező alapfeladatok elkerülhetetlenül megelőzik a műemlékvédelmet:
„Ha választani kell a közvilágítás, a gyermekétkeztetés vagy egy gazdaságilag soha meg nem térülő épületfelújítás között, akkor ott valójában nincs is döntési helyzet” – világított rá a gazdasági realitásokra a polgármester. Hozzátette: a megoldás hiánya mögött nem a városvezetés vagy a hivatal közönye áll, hanem az a tény, hogy a megmentéshez szükséges források egyszerűen nem állnak az önkormányzat rendelkezésére.
Radikális lépések és a Kepes Központ példája
Vágner Ákos szerint a jelenlegi helyzetben a városvezetés feladata az, hogy minden lehetséges eszközzel megakadályozza a további állapotromlást: új funkciókat kell találni az épületeknek, intenzíven kell keresni a pályázati lehetőségeket és külső befektetőket kell bevonni.
A polgármester megvédte az egykori Kepes Központ épületének eladását is, kijelentve, hogy az ingatlan értékesítése pontosan egy ilyen racionális, a kényszerű gazdasági helyzet diktálta, de felelős döntés volt a város részéről.
Segélykiáltás a kormányzat és a támogatók felé
A polgármester összegzése szerint az ÁSZ jelentése nemcsak bírálat, hanem komoly figyelmeztetés is egyben. Eger kulturális örökségének megőrzése továbbra is kiemelt cél marad, de a történelmi városok épített értékeinek hosszú távú megóvása finanszírozhatatlan külső segítség nélkül.
A városvezető egyértelművé tette: megfelelő állami, pályázati és műemlékvédelmi támogatási rendszerek, valamint érdemi külső források nélkül Eger önerőből képtelen lesz előrelépni a történelmi épületek megmentésében.