Domán Dánielnek egyetlen Facebook-posztban sikerült bizonyítania mindazt, amiről az előző cikk szólt. Nem válaszolt a kérdésekre, nem nevezte meg a támogatóit, és nem ígért nyilvános elszámolást. Helyette Fideszt kiáltott, előrángatta a polgármestert, a bukást, a vadhajtásokat és természetesen saját üldöztetésének történetét.
Szegény Danit már megint mindenki bánccsa!
Domán politikai paranoiája lassan olyan méreteket ölt, hogy egy jelentéktelen véleménycikk mögött is komplett városházi összeesküvést lát. Elég valakinek leírnia, hogy álszent módon viselkedik, és Dani máris úgy pózol, mintha egy sörpadokkal végrehajtott rendszerváltást próbálna eltiporni a bukott hatalom.
Pedig a cikk egyetlen rendezvényt sem akart betiltani. Azt kérdezte meg, hogy ami másoknál környezetpusztítás, hakni és olcsó eszem-iszom, az Dománnál mitől válik hirtelen történelmi közösségépítéssé. Miért káros a DJ, ha más viszi az Érsekkertbe, és miért a szabadság hangja, ha az ő hangfalából üvölt? Miért közbotrány három papírpohár más rendezvénye után, miközben a saját sör-virsli banzájánál már előre garantálja, hogy minden rendben lesz?
Az Egri Ügyek, a helyi média zászlós unikornisa persze azonnal a gazdi megmentésére vágtatott. A Haber Eger cikkének egyszerű megosztásából önálló fideszes támadást gyártott, és azt írta, hogy Molnár Tibor „aggódni kezdett” a rendezvény pénzügyeiért. Az Egri Ügyek hibázott. Helyesbítés vagy bocsánatkérés helyett városunk legjelentéktelenebb Ákosa inkább rátöltött még egyet. Ha valaki folyamatos delíriumban tölti a mindennapjait, a nagy számok törvénye szerint időnként mellényúl. Most alaposan sikerült. Persze bocsánatkérés nincs, helyette megy az észvesztett kommentelgetés, hogy bebizonyítsa a főszerkesztő úr: az alma az körte. Hát nem az.
Domán reakciója közben viszont “véletlenül” elárult néhány részletet.
Van egy meg nem nevezett szponzor sörgyár, vannak vendéglátósok, akik fizetik a mobil illemhelyeket és a padokat, és van egy TISZA-szigetes társszervező. Ezt a plusz információt Dani azért ejtette el, hogy mutassa: mögötte a kormánypárt, a multik és mindenki is ott áll. Miközben valójában ez szín tiszta üzlet. És persze nevek, összegek, szerződések és a természetbeni felajánlások értéke továbbra sincsenek.
De hát ez csak „néhány százezer forint”
Persze. Azt hittétek, ingyen van a színpad, a hang, a fény, az áram, a LED-fal, a pad, a vécé, a fellépő, az őrzés és a takarítás? Fenéket. Valaki mindent kifizet vagy felajánl. Minden kábelnek van tulajdonosa, minden szolgáltatásnak van ára, és minden politikusnak adott vállalkozói szívesség mögött jogosan merül fel a kérdés: mit remél érte a támogató?
A vállalkozók hasznot akarnak. Profitot. Forgalmat, láthatóságot, kapcsolatokat és jóindulatot. Ez önmagában természetes. Csakhogy amikor mindezt egy polgármesteri ambíciókat dédelgető politikus személyes rendezvényébe fektetik, már nem elég annyit mondani, hogy „közösségi finanszírozás”. Nyilvánosságra kell hozni, ki mit adott és mennyiért. Tényleg elhiszi bárki, hogy az ex Fidelitasz elnök bulibáró hegyomlás strómánja ingyért ácsol színpadot – szó szerint – a druszájának?! “Nem hinném…”, mondhatnánk.
Nem állítjuk, hogy ezek a vállalkozók később biztosan szívességet kérnek Domántól. Azt állítjuk, hogy erre nagyon is meglesz a lehetőségük. Ha valamelyikük holnap önkormányzati megrendelést, területet, engedélyt vagy különleges elbánást szeretne, Domán mivel bizonyítja majd, hogy a mai támogatásnak nem volt kamata? Egy szívességbank pontosan úgy épül fel, hogy először mindenki önzetlenül segít, később pedig valaki egyszer csak benyújtja a számlát.
Domán lehet Eger első olyan polgármestere – ha lesz! –, aki már a jelöltsége előtt ismeretlen értékű vállalkozói felajánlásokkal építi a politikai kirakatát. Nem tudjuk, mit ígért értük. Azt sem állítjuk, hogy ígért bármit. Éppen ez a probléma: nem tudunk semmit, mert az átláthatóság bajnoka a saját támogatói körénél hirtelen behúzza a függönyt.
Baka András köztársasági elnök megválasztása után azt mondta:
„A kritika nem árulás.”
Domán ezt akár ki is írhatná az egyik sörpadra, miközben a macskás videók és a Magyar Péter közösségi oldaláról lopott képek segítségével reklámozza az augusztus 20-i, pronyóba hajló politikai majálisát, mutatva, hogy ő rettentően tiszás.
Domán számára a kritika láthatóan mégis árulás. Aki kritizálja, az fideszes. Aki kérdez, az lejárat. Aki megoszt egy róla szóló cikket, az összeesküvő. A politikai gerinc pedig nem ott kezdődik, hogy valaki hangosan visszaordít, hanem ott, hogy képes egyenes választ adni.
Szóval nem a Fidesz ideges. A Fidesz menjen a francba az összes többi párttal együtt. Itt arról van szó, hogy egy önjelölt városmegváltó képtelen elviselni egyetlen kellemetlen véleményt anélkül, hogy üldözött mártírt csinálna magából.
A sört nyugodtan intézd, Dani. De a hisztit, a fideszezést és az átláthatatlan politikai szívességbankot hagyd otthon.
Mert amit most csinálsz, az nem bátor, nem új és nem közösségi.
Csak szánalmas.
Egy olvasó
Szólj hozzá Eger dolgaihoz, és oszd meg velünk saját gondolataidat, ötleteidet vagy kritikádat a város ügyeiről!
Várjuk a helyi olvasói leveleket és véleménycikkeket a velemeny@habereger.hu e-mail címen, mert a közös jövőnk alakításában a te hangod is számít.