Mint ismert, az Országgyűlés 2026. július 13-án megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását, amely magában foglalja a jelenlegi köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetését. A módosítást ezt követően Sulyok Tamás köztársasági elnök, hosszas mérlegelés után, aláírta, így megnyílhat az út az új államfő megválasztása előtt.
A változtatás értelmében Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása július 20-án 0:00 órától megszűnik. A döntés után az Országgyűlésnek meghatározott időn belül, 30 napon belül kell megválasztania az új köztársasági elnököt. Az új államfő megválasztásáig az alkotmányos működés folyamatosságát a hatályos szabályok szerint biztosítják. A köztársasági elnök feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes látja el.
A köztársasági elnök megválasztása továbbra is az Országgyűlés feladata marad. Jelöltet a képviselők meghatározott számú támogatásával lehet állítani. Az első választási fordulóban a sikerhez a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ha egyik jelölt sem szerzi meg a szükséges többséget, második fordulót tartanak, amelyben már csak a legtöbb szavazatot kapott két jelölt indulhat. Ebben a fordulóban az nyer, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja.
A tervek szerint az új köztársasági elnök átmeneti időre tölti majd be tisztségét. Megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig tartana, de legfeljebb öt évig. Az átmeneti időszak célja, hogy az államfői intézmény működése biztosított legyen az új alkotmányos rendszer kialakításáig. Magyar Péter miniszterelnök szerint elképzelhető, hogy az alkotmányozás után az emberek közvetlenül fogják megválasztani Magyarország új államfőjét.
Az átmeneti időszakban azonban az Országgyűlés vezetéséről is gondoskodni kell: az Országgyűlés elnökének feladatait a jogszabályok szerint ideiglenesen az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el. A házelnöki teendők ideiglenes ellátására az előterjesztés szerint Dr. Hallerné dr. Nagy Anikó alelnök személyét javasolták, amelyről az Országgyűlés hétfői ülésén dönthet.
Az átmeneti államfői feladatokat ellátó Országgyűlés elnöke jelezte, hogy a köztársasági elnök helyettesítésének időtartama alatt országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja. Az új köztársasági elnök megválasztásáig így az állami működés folyamatosságát az alkotmányos szabályok szerint biztosítják.
A köztársasági elnök személyének megválasztása várhatóan jelentős politikai figyelmet kap, hiszen az államfő az ország egyik legfontosabb közjogi méltósága. A folyamat egyben része annak az átalakulásnak, amely az új alkotmányos keretek kialakítását célozza.
Az Alaptörvény 17. módosítása azonban nemcsak a köztársasági elnök személyét érinti. A változtatás része az országgyűlési képviselők mandátumának 12 évben történő korlátozása, az Alkotmánybíróság működésének átalakítása, a bírói önigazgatás erősítése, a vármegyék elnevezésének visszaállítása októbertől, valamint egy új vagyonvédelmi hivatal létrehozása is. A módosítás célja a benyújtók szerint az alkotmányos rendszer átalakítása és az új alkotmány hatálybalépéséig szükséges intézményi keretek kialakítása.
Politikai reakciók Sulyok Tamás megbízatásának megszűnésére
A köztársasági elnöki megbízatás megszűnését követően több politikai szereplő is reagált az Alaptörvény 17. módosítására és annak következményeire.
Magyar Péter miniszterelnök közösségi oldalán azt írta, hogy Sulyok Tamás aláírásával elhárult az utolsó akadály a módosítások hatálybalépése elől. Szerinte az Alaptörvény módosítása több korábbi vállalás teljesítését teszi lehetővé, ezek a döntések a hatalom korlátozását és az állami intézmények átalakítását szolgálják.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a módosítás aláírását követően hosszú videóban értékelte a történteket. Mint írta, a jog tisztelete egész életét meghatározta ügyvédként, alkotmánybíróként és köztársasági elnökként is, és álláspontja szerint minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető.
Az államfő úgy fogalmazott, hogy az Alaptörvény 17. módosítása „töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában”, és szerinte a döntés sérti a jogállamiság, a hatalmi ágak megosztása és az intézmények függetlenségének elveit. Kiemelte, hogy a köztársasági elnöknek nincs lehetősége megtagadni egy alkotmánymódosítás aláírását, ezért alkotmányos kötelezettségének eleget téve írta alá a változtatást.
Sulyok Tamás szerint az eljárás precedenst teremt, amely szerinte gyengíti a köztársasági elnöki intézmény önállóságát és a demokratikus fékek rendszerét. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy döntését a jogrend iránti tiszteletből és az államfői tisztség méltóságának megőrzése érdekében hozta meg.
Orbán Viktor is reagált a történtekre. A volt miniszterelnök szerint „ma ledőlt az utolsó gát”, és úgy értékelte, hogy „az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság”. Bejegyzésében azt írta: ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor szerinte „holnap már senki sincs biztonságban”.
