Közösségi oldalán számolt be Várkonyi Andrea arról a szívszorító pillanatról, amikor férjével, Mészáros Lőrinccel Tihanyban kocsikázva egy bajba jutott teknősre figyeltek fel a főút közepén. Az állatmentő akciót a Blikk is feldolgozta, ám a történetre Bóday Pál állatvédő aktivista, a Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnöke rendkívül kemény kritikával reagált, amelyben a házaspár húsipari érdekeltségeit és magánéleti tevékenységét vette górcső alá.
Megállt a forgalom Tihanyban: Teknős került életveszélybe
A történet Várkonyi Andrea Instagram-bejegyzésével indult, amelyben egy váratlan és veszélyes helyzetről számolt be. Férjével, Mészáros Lőrinccel éppen a Balaton-felvidéken autóztak, amikor megpillantottak valamit az úttest szélén. Egy teknős keveredett a főút kellős közepére, ahol a forgalomtól teljesen megzavarodva, tehetetlenül lapított az aszfalton, miközben sorra húztak el mellette a járművek.
A műsorvezető egy pillanatig sem habozott a segítségnyújtáson. Ahogy fogalmazott:
„Szegényke a főút közepén lapított megzavarodva.”
A házaspár azonnal visszafordult, és a forgalmat átmenetileg felartóztatva biztonságba helyezte a hüllőt, megvédve azt az elgázolástól. A Blikk által is felkapott eset gyorsan bejárta a híroldalakat mint egy kedves, példaértékű civil állatmentés.
Mi áll a tihanyi teknősmentés mögött?
Nagy port kavart a közösségi médiában és a sajtóban Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc tihanyi teknősmentése, ám az akció nem mindenkinél aratott osztatlan sikert. Bóday Pál, a Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnöke és ismert állatvédő aktivista reagált a történtekre, amelyben képmutatással és greenwashinggal vádolta meg a házaspárt.
Bóday Pál nyitásként egyenesen „állatvédelmi cukiságkampánynak” nevezte a Blikkben is leközölt posztot, amelyben a műsorvezető feleségével arra hívta fel a figyelmet, hogy megállították a forgalmat egy úton rekedt hüllő megmentéséért. Az állatvédő szerint ez a fajta PR-kommunikáció kifejezetten szánalmas és képmutató, ugyanakkor rámutat arra a pozitív társadalmi folyamatra is, hogy a legnagyobb vágóhídtulajdonos vállalkozók is érzik: a lakosság egyre határozottabban elutasítja a gátlástalan, extraprofitra törekvő állatkihasználást és a tömeges mészárlást. Szerinte Várkonyi médiaszakemberként csupán egy édes-bús történettel próbál közvéleményt formálni, ám ez a stratégia nem működhet hitelesen a valós gazdasági érintettségük fényében.
Az aktivista emlékeztetett arra, hogy a Mészáros-Várkonyi házaspár, Csányi Sándor és a Bárány család érdekeltségei birtokolják a legnagyobb hazai vágóhidakat, így a Gallicoopot, a Bonafarmot és a MasterGoodot. Bóday hangsúlyozza: akármennyi teknőst mentenek meg a közutakon, mindaddig a legnagyobb tömeges állatkihasználók maradnak, amíg nem követik a nemzetközi példákat, és nem alakítják át üzemeiket növényi alapú húspogácsákat gyártó létesítményekké. Ezen a ponton az aktivista rendkívül drasztikus történelmi párhuzamot is vont, a húsipar nagyüzemi módszereit a zsidó haláltáborok működéséhez hasonlítva.
A luxusvadászatok árnyéka
Bóday bírálta a médiumokat, amiért szolgai módon asszisztálnak a hasonló PR-fogásokhoz ahelyett, hogy oknyomozó riportokban tárnák fel a vágóhidak valóságát. Végezetül rámutatott arra a szerinte különösen cinikus ellentmondásra, hogy míg a házaspár egy hüllő megmentésével üzen a nyilvánosságnak, addig Mészáros Lőrinc korábbi afrikai luxusvadászatai során vadon élő, védtelen állatokat — például zsiráfokat és elefántokat — ejtett el trófeaként a családjával.