Titkos szavazáson választotta meg az Országgyűlés keddi ülésén Baka Andrást Magyarország új köztársasági elnökévé. A korábbi Legfelsőbb Bíróság-elnök személye volt az egyetlen hivatalosan szereplő név a szavazólapon, miután a Fidesz–KDNP nem vett részt az államfőjelölési folyamatban, a Mi Hazánk által támogatott Tóth Máté pedig nem tudta megszerezni a szükséges képviselői ajánlásokat.
A szavazás során 146 képviselő vette fel a szavazólapot, és ugyanennyien adták le voksukat. Baka András 140 igen és 6 nem szavazatot kapott, így a voksolás érvényes és eredményes volt. Az ülés vezetője az eredmény kihirdetésekor azt is bejelentette, hogy az új államfő augusztus 19-én lép hivatalba.
Az eredmény kihirdetése után Baka András letette a hivatalos esküjét, majd sorra érkeztek a gratulációk az újonnan megválasztott köztársasági elnökhöz. Elsőként Forsthoffer Ágnes ideiglenes államfő gratulált Baka Andrásnak, majd Magyar Péter miniszterelnök, végül Bujdosó Andrea frakcióvezető köszöntötte az új államfőt.
Baka András ezt követően megtartotta első elnöki beszédét. Elmondta, hogy jelölése váratlanul érte, egyszerre tartotta zavarba ejtőnek és megtisztelőnek a felkérést. Beszédében nagy hangsúlyt kapott a jogállamiság megerősítése, a társadalmi megosztottság csökkentése és a köztársasági elnöki tisztség függetlensége. Kiemelte, hogy az államfőnek pártpolitikailag semlegesnek kell maradnia, ugyanakkor kötelessége őrködni az államszervezet demokratikus működése felett. Magyarország jövőjéről szólva hangsúlyozta az európai kötődést, valamint azt, hogy nem egy korábbi Magyarországot kell visszaállítani, hanem a múlt tapasztalataiból tanulva kell egy új országot építeni.
A beszéd végén a jelenlévők állva tapsolták meg Baka Andrást, majd az esemény a Szózat közös eléneklésével zárult. Az újonnan megválasztott köztársasági elnök beszédét azzal a gondolattal fejezte be, hogy az állam elsődleges feladata az emberek szolgálata.
Baka András megválasztásával új államfő kerül a Sándor-palotába azt követően, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása július 20-án megszűnt. Az új államfőről szóló szavazást az Országgyűlés rendkívüli ülésén tartották meg.
A köztársasági elnöki tisztségre a Tisza Párt parlamenti frakciója Baka Andrást jelölte. A jogtudós jelöléséhez szükséges 40 képviselői ajánlást a frakció határidőre benyújtotta, így jelölése hivatalossá vált.
A Fidesz és a KDNP korábban közölte, hogy nem vesz részt az új köztársasági elnök megválasztásának folyamatában. A Mi Hazánk ugyanakkor Tóth Máté energiajogászt, a párt egyik köztársaságielnök-jelöltjét támogatta. Tóth azonban nem kerülhetett fel hivatalosan a szavazólapra, mivel jelöléséhez legalább 40 országgyűlési képviselő írásbeli ajánlására lett volna szükség, ezt pedig nem sikerült összegyűjteni.
Több évtizedes bírói pálya
Baka András 1952-ben született Budapesten, jogi doktorátusát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte. Pályája kezdetén az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében dolgozott kutatóként, később az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt.
Nemzetközi bírói pályája során 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként dolgozott Strasbourgban. Hazatérését követően 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta.
Baka elnöki megbízatása azonban nem tartott ki a teljes hatéves időszak végéig. A Fidesz 2010-es választási győzelmét követően elfogadott új alkotmányos szabályozás miatt mandátuma 2011 végén, illetve az új rendszer életbe lépésével összefüggésben idő előtt megszűnt. Baka ezt követően jogi úton is fellépett az eltávolítása miatt, ügye pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága elé került.
Miért szűnt meg Sulyok Tamás megbízatása?
Baka András megválasztásának előzménye, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása idő előtt megszűnt. Sulyokot 2024-ben, Novák Katalin lemondását követően választotta meg az Országgyűlés ötéves időtartamra. Megbízatása eredetileg 2029 márciusáig tartott volna.
A 2026-os országgyűlési választást követően a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett, Magyar Péter pedig már korábban jelezte, hogy kormányra kerülése esetén felülvizsgálná a Fidesz által kinevezett közjogi tisztségviselők helyzetét. Sulyok Tamást is azok között említette, akiknek szerinte távozniuk kellene.
A parlament végül elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely kimondta, hogy a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása. A változtatás így közvetlenül Sulyok Tamás mandátumát érintette.
Sulyok alkotmányos aggályokat fogalmazott meg a módosítással kapcsolatban, és azt kifogásolta, hogy a szabályozás a hivatalban lévő államfő megbízatásának megszüntetésével gyengíti a köztársasági elnöki intézmény függetlenségét. Ugyanakkor az Alaptörvény alapján nem látott olyan jogszerű eszközt, amellyel megakadályozhatta volna a módosítás hatálybalépését, ezért aláírta azt.
Sulyok Tamás megbízatása így 2026. július 20-án, éjfélkor megszűnt. Az új köztársasági elnök megválasztásáig az államfői feladat- és hatásköröket az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolta. Az Alaptörvény szerint idő előtti megszűnés esetén az utódot harminc napon belül kell megválasztani.
Baka András megválasztásával lezárulhat az elmúlt hetekben kialakult átmeneti időszak, és Magyarországnak ismét teljes jogkörű köztársasági elnöke lesz.
Tekintse meg az eseményről készült fotóriportunkat:
