Pénzügyi lélegeztetőgépen Eger: a 781 milliós mentőöv sem elég

A megbeszélésen egy dolog teljesen egyértelművé vált: Eger költségvetése nincs jó helyzetben. A város az elmúlt években is pénzügyi lélegeztetőgépen volt és a helyzet jelenleg sem változott érdemben. Ennek a strukturális gondnak a része az a 781 millió forintos rendkívüli támogatás is, amelyre a város a költségvetés stabilizálása érdekében számít.

Dr. Bódis Péter hangsúlyozta: ez az összeg ugyan rövid távon segítséget jelent, de hosszú távon semmiképpen sem lehet fenntartható működési modell. Az egyeztetésen részletesen bemutatták a város aktuális költségvetési adatait, és végigvették azokat az opciókat, amelyek a működés optimalizálását és ésszerűsítését szolgálhatják.

Kritikus kérdések: három alpolgármester, évi 130 millióba kerülő kabinet és a Média Eger

Az országgyűlési képviselő az egrieket képviselve több kulcsfontosságú kérdést is felvetett a városvezetésnek. Mint kifejtette, rákérdezett arra, hogy a jelenlegi pénzügyi nehézségek közepette miért van szükség ennyi alpolgármesterre, pontosan milyen feladatokat látnak el, és milyen felelősségi körök tartoznak hozzájuk.

Bódis Péter nemtetszését fejezte ki a polgármesteri kabinet, valamint a Média Eger működésével kapcsolatban is. Ezen felül jelezte azt az álláspontját, hogy nem minden állami intézmény élén áll szerinte megfelelő szakember és a polgármesteri hivatal kiadásain is jelentősen lehetne faragni.

„Nem számonkérésről van szó, hanem arról, hogy egy nehéz pénzügyi helyzetben – és egyébként is – minden forintnak és minden pozíciónak meg kell legyen a világos indoka és feladata. A működést racionalizálni kell, és meg kell szüntetni minden olyan gyakorlatot, amely nem a város érdekeit szolgálja” – emelte ki a képviselő.

Fókuszban az Egri Vár és a jövőbeli kilátások

A megbeszélésen kiemelt témaként szerepelt az Egri Vár helyzete is. A vár fenntartása és állagmegóvása óriási kihívást jelent, amelyet még egy stabilabban működő önkormányzatnak is nehéz lenne egyedül finanszíroznia. A felek egyetértettek abban, hogy a közös örökség megőrzéséért tenni kell, amihez a képviselő minden szükséges segítséget megad.

Bár a megbeszélés során rengeteg kérdést érintettek, és abban teljes volt az egyetértés, hogy az operatív működésen sürgősen változtatni kell, a feladatok végrehajtása a városvezetés felelőssége marad.

Vágner Ákos szerint rossz az országos önkormányzati modell, miközben házon belül fojtogat a pazarlás

A közel négyórás egyeztetést követően Vágner Ákos polgármester is közzétette a maga értékelését a találkozóról, ám a megfogalmazásból kitűnik, hogy a városvezetés ezúttal is megpróbálja elterelni a figyelmet a házon belüli felelősségről.

Vágner Ákos szerint fontos eredmény, hogy Eger megkapta a kormányzati jóváhagyást a 600 millió forintos fejlesztési hitel felvételéhez. 

Vágner Ákos tájékoztatása szerint beszéltek a város által benyújtott kérelemről az önkormányzatok rendkívüli támogatására (REKI), a Bitskey Aladár Uszoda jövőjéről, az egri vár helyreállításáról és fejlesztéséről, valamint a volt laktanya jövőjéről is.

Vágner végül oda futtatta ki a mondandóját, hogy a megbeszélés legégetőbb kérdése „az országos szinten nem fenntartható önkormányzati működési modell”. Ezzel a retorikai manőverrel a polgármester lényegében szétkeni a problémát, és külső, rendszerszintű hiányosságokra hárítja a felelősséget, holott Eger pénzügyi nehézségeihez nagymértékben hozzájárul a helyi szinten fenntartott túlzott luxus: az évi 130 millió forintot felemésztő kabinet, benne a négyfős sajtóstáb, a három alpolgármester, valamint a feleslegesen duzzasztott vezetői pozíciók fenntartása.