Politikai vitát és feszültséget váltott ki Egerben a Civil Közéleti Egyesület önkormányzati képviselőjének, Huszti Péternek a nyilvánosságra hozott információja, amely szerint az Egri Gyermekjóléti és Szociális Intézmény 237 dolgozójából mindössze 22 fő részesült egy közel 16 millió forintos központi juttatásban. A képviselő élesen bírálta a döntést és az intézményvezető magyarázatát, kiemelve, hogy a lépés mélyíti a bérfeszültséget.
Pénzhiány kontra milliós kifizetések
Huszti Péter önkormányzati képviselő közösségi oldalán közzétett bejegyzéseiben rávilágított arra a kontrasztra, amely a városvezetés által hangoztatott folyamatos pénzhiány és a megvalósult kifizetések között feszül.
A rendelkezésre álló adatok alapján az Egyszeri, 15.910.400 forintos személyi jellegű juttatás és annak járulékai rendkívül szűk körhöz, az intézmény 237 dolgozójából mindössze 22 munkavállalóhoz jutottak el. A képviselő nyíltan kérdőjelezte meg a kiválasztás szempontjait:
- Mi alapján esett a választás éppen erre a 22 dolgozóra?
- Mekkora összeg jutott egy főre eső lebontásban?
- Miért rekesztették ki a forrásból a fennmaradó 215 munkavállalót?
Huszti hangsúlyozta: a probléma nem magával a munkavállalói juttatások tényével van, hanem az elosztás igazságtalanságával és a közpénzek átláthatóságának hiányával.
Kínos magyarázkodás és mélyülő bérfeszültség
A botrány kirobbanását követően Szabó György, az Egri Gyermekjóléti és Szociális Intézmény vezetője magyarázkodásba kezdett, ám ez Huszti Péter szerint csak tovább rontott a helyzeten.
A képviselő elismerte a szociális szféra siralmas bérhelyzetét és az ágazatban dolgozók embertelen körülményeit, hozzátéve, hogy a bérek rendezése elsősorban kormányzati feladat lenne. Ugyanakkor rámutatott: a belső források ilyen jellegű szétosztása súlyos bérfeszültséget és rivalizálást szít a munkahelyen. A dolgozók közötti diszkrimináció veszélyezteti az egészséges munkahelyi légkört, ami végső soron az ellátás minőségére és színvonalára is rányomhatja a bélyegét.
Egyenlőtlen értékítélet a szakmában
Az intézményvezető azon érvelésére, amely szerint az esetmenedzseri és családsegítői körből az elmúlt években mintegy ötven fő távozott, Huszti Péter úgy reagált: ez a szám nem fedi a valóságot, amit az igazgató is pontosan tud.
A kritika legfőbb éle mégis az, hogy az intézményi döntés prioritási sorrendet állított fel a szociális szférán belül. A képviselő nyomatékosan tette fel a kérdést:
- Kevesebbet ér-e az időseket ápoló és gondozó szakemberek munkája?
- Hol maradnak a fogyatékos embertársainkkal, hajléktalanokkal vagy az iskolákban problémás gyermekekkel foglalkozó dolgozók?
- Milyen elv alapján hagyják ki a technikai munkakörökben dolgozókat, akik nélkül szintén nem létezhetne zökkenőmentes intézményi működés?
- A képviselő szerint az igazgató ezen döntése nemcsak a munkavállalókat különbözteti meg, hanem szembe megy a szakmai etikai szabályokkal és az alapvető emberiességgel is.
Politikai felelősség és a fenntartó szerepe
Huszti Péter zárásként a fenntartó önkormányzat és Vágner Ákos polgármester felelősségét is firtatta. Kiemelte, hogy egy ilyen megosztó döntést nem szabadott volna jóváhagyni.
Véleménye szerint, ha a városvezetés igazán ismerné és átlátná a szociális és gyermekvédelmi szféra belső viszonyait, soha nem engedte volna meg, hogy a munkavállalók döntő többségét kizárják a támogatásból, ezzel is tovább nehezítve a nehéz sorsú egriekért dolgozók mindennapjait.