Huszti Péter, a Civil Közéleti Egyesület listájáról mandátumot szerzett egri önkormányzati képviselő kezdeményezte az egri közgyűlés feloszlatását, ám indítványát a testület többsége elutasította. A képviselő az elmúlt időszakban több alkalommal is bírálta Vágner Ákos polgármestert és a fideszes városvezetés munkáját, kifogásolva többek között a döntéshozatal módját és az ellenzéki képviselők szerepét. Interjúnkban a feloszlatási kezdeményezés hátteréről, Eger jelenlegi politikai és gazdasági helyzetéről, az előrehozott önkormányzati választások lehetőségéről, valamint a város jövőjével kapcsolatos elképzeléseiről kérdeztük.
Haber Eger: Miért éppen most jutott arra a döntésre, hogy kezdeményezi az egri közgyűlés feloszlatását? Melyek voltak azok a konkrét események, amelyek után úgy érezte, hogy a jelenlegi testület már nem képes hatékonyan működni?
Huszti Péter: Nem most született meg bennem ez a döntés, már korábban fontolgattam a kezdeményezést. Az elmúlt két évben egyre inkább azt tapasztaltam, hogy Vágner Ákos polgármester és a fideszes többség eltávolodott a város valós problémáitól, és nem veszi figyelembe a választók jelentős részének akaratát.A 2024-es választáson az egriek közel kétharmada nem a jelenlegi városvezetésre szavazott. Ez önmagában is arra kellett volna ösztönözze a fideszes többséget, hogy kiegyensúlyozottan, konszenzusra törekedve vezesse a várost. Emlékezzünk vissza : „Amennyiben sikerül megosztani az ellenfelet, akkor a háromlábú hintalovat is meg fogják szavazni Fidesz színekben, mert 7-8 ezer szavazó fixen lesz.” Szabó Róbert a beszélgetés során azzal indokolta a kijelentést, hogy a választási siker Egerben elsősorban matematikai kérdés (az ellenzék megosztottsága), és nem a fideszes képviselőjelöltek egyéni alkalmasságán vagy ismertségén múlik, mert a stabil pártpolitikai bázis önmagában is behúzza a szükséges szavazatokat. A polgármester feladata ugyanis nem a Fidesz politikai közösségének képviselete, hanem valamennyi egri polgár szolgálata. Az elmúlt két évben ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaltam.
H.E.: Az előterjesztésében öt fő problémát nevezett meg. Ezek közül melyiket tartja a legsúlyosabbnak, és miért?
H.P.: Nem választanék ki egyetlen problémát, mert ezek szorosan összefüggenek. A költségvetés helyzete, a városi vagyon értékesítése, az átláthatóság hiánya, az ellenzéki képviselők kizárása a döntések előkészítéséből és a kormányzati kapcsolatok kezelése együttesen mutatják a problémát.A legnagyobb gond, hogy nem látunk átfogó, hosszú távú városvezetési koncepciót, miközben a fontos döntések sokszor előzetes egyeztetés nélkül, kész tényként kerülnek a közgyűlés elé. Ha kérdéseket teszünk fel vagy javaslatokat fogalmazunk meg, azokat érdemi vita nélkül lesöprik. Így nem lehet felelősen és átláthatóan irányítani egy megyei jogú várost.
H.E.: A közgyűlés végül leszavazta a feloszlatásra vonatkozó javaslatát. Számított erre az eredményre, vagy reménykedett abban, hogy a fideszes képviselők közül is lesznek, akik támogatják az indítványt?
H.P.: Nem voltak illúzióim, tisztában voltam az erőviszonyokkal. Titkon adtam egy minimális esélyt hogy talán lesz köztük egy kettő akinek megszólal a lelkiismerete. Az viszont meglepett, hogy egyáltalán napirendre került és megtárgyalhattuk az előterjesztést.A közgyűlésen tapasztalt személyeskedő, arrogáns hangnem sajnos éppen azt igazolta vissza, amit a javaslatomban kifogásoltam. A kezdeményezés elérte a célját: ráirányította a közvélemény és a sajtó figyelmét az egri önkormányzat működésének problémáira. Megmutatta, hogyan viszonyul a jelenlegi városvezetés a kritikához és az eltérő véleményekhez.
H.E.: Mit gondol, milyen következményei lesznek annak, hogy a testület nem támogatta a feloszlatást? Folytatódhat ugyanúgy a munka, mint eddig?
H.P.: Én a munkámat tovább folytatom. Továbbra is teszek előterjesztéseket, javaslatokat, és szóvá teszem, ha a városvezetés részéről problémás döntéseket tapasztalok.A város érdekét szolgáló, megfelelően előkészített előterjesztéseket eddig is támogattam, és ezután is támogatom. A kérdés az, hogy a jelenlegi városvezetés és a fideszes testület tagjai hajlandó-e változtatni az eddigi gyakorlaton. Ha nem, akkor valóban konfliktusokkal terhelt időszak elé nézünk.
H.E.: A feloszlatás kezdeményezése egyben azt is jelenti, hogy új önkormányzati választásokat szeretne. Ön szerint milyen eredményre vezetne egy most megtartott választás?
H.P.: A 2024-es választáson a jelenlegi városvezetés nagyjából 35 százalékos támogatottsággal szerzett kétharmados közgyűlési többséget. Köszönhetően a választási rendszer sajátosságának. Megítélésem szerint ez a támogatottság mára jelentősen csökkent. Úgy gondolom, hogy egy most megtartott önkormányzati választáson a jelenlegi városvezetés már nem tudna győzni.
H.E.: A közgyűlés után közzétett bejegyzésében élesen bírálta Vágner Ákos polgármestert. Azt írta, hogy az elmúlt két évben nem tudott olyan érdemi fejlődést felmutatni, amely igazolná a városvezetés munkáját. Mely konkrét döntéseket vagy elmaradt fejlesztéseket tartja ennek bizonyítékának?
H.P.: A legnagyobb probléma, hogy nem látjuk, milyen irányba tart Eger. Nincs bemutatott, átfogó jövőkép, amely megmutatná, mit szeretne elérni a városvezetés. Jó példa erre az ifjúságpolitika. A fiatalok számára közösségi és kulturális tereket ígértek, de érdemi előrelépés helyett egy szükségmegoldás jött létre az Uránia mozi környezetében. A korábbi Ifjúsági Házként működő később Lépés intézet, sokkal alkalmasabb lehetett volna erre a célra, mégis lemondtak ezekről a lehetőségekről. A város működtetése és az alapvető feladatok ellátása nem azonos a fejlesztéssel. Az elmúlt két évben nem láttam olyan jelentős, előremutató programot, amely munkahelyeket teremtett volna, érdemben segítette volna a helyi vállalkozásokat vagy új lendületet adott volna Egernek.
H.E.: Vágner Ákos a közgyűlésen úgy fogalmazott, hogy Eger megfelelő irányba halad. Ön szerint miért látja ennyire eltérően a város helyzetét a polgármester és az ellenzéki képviselők?
H.P.: Mert egészen más szemszögből látjuk a város működését. Vágner Ákos és csapata a saját zárt világunkban élve látják a világot. Komolyan elhiszik, hogy ők mindent jól csinálnak. De nem vesznek tudomást a kritikákról. A városvezetés sikerként mutat be olyan intézkedéseket, amelyeket én inkább a mindennapi működés részének tartok. Mi nem politikai lojalitásból, hanem a városlakók visszajelzései és a tényleges eredmények alapján ítéljük meg a munkát. A legnagyobb probléma, hogy a kritikát nem építő jellegű visszajelzésként kezelik, hanem politikai támadásként. Pedig egy város fejlődéséhez elengedhetetlen az őszinte vita és a különböző vélemények meghallgatása.
H.E.: A polgármester azzal érvelt, hogy személyesen is meghallgatja az egrieket. Ön erre reagálva a közösségi oldalán a bejegyzése elérésére hivatkozott, és azt kérdezte: mikor kezdi meg a polgármester az emberek meghallgatását? Milyen konkrét társadalmi elégedetlenséget tapasztal a városban?
H.P.: A több tízezres elérés azt mutatja, hogy sok egrit foglalkoztat a város helyzete, és igényük van a változásra. Nem az a kérdés, hogy a polgármester hajlandó-e meghallgatni az embereket, hanem az, hogy az emberek bíznak-e még annyira a városvezetésben, hogy elmenjenek hozzá és elmondják a véleményüket. Jó példa erre a Volán buszközlekedéséről tartott lakossági fórum, amelyen mindössze 10-15 városlakó vett részt, pedig a téma több ezer embert érint. Ez számomra azt jelzi, hogy komoly bizalmi problémák alakultak ki a városvezetés és a lakosság között.
H.E.: Ön szerint van még esély arra, hogy Vágner Ákos polgármesterrel érdemi együttműködést alakítsanak ki, vagy a politikai konfliktus már olyan mértékű, hogy ez lehetetlenné vált?
H.P.: Én megadtam az esélyt az együttműködésre. A ciklus kezdetén nyilvánosan is jeleztem, hogy konstruktív munkát szeretnék, és erre a polgármester is ígéretet tett. Ez azonban nem valósult meg. Két év után azt kell mondanom, hogy a részemről megvolt a szándék, de a polgármester részéről nem látom a valódi nyitottságot. Jelenleg nem látok reális esélyt arra, hogy érdemi együttműködés alakuljon ki közöttünk.
H.E.: A polgármester korábban emlegetett B és C terveket is. Ön a bejegyzésében arra szólította fel, hogy vegye ezeket komolyan. Mire gondolt pontosan? Tud valamit arról, hogy milyen alternatív megoldások merültek fel a városvezetésben?
H.P.: Nem a városvezetés alternatív terveire utaltam. A polgármester korábban többször beszélt arról, hogy van B és C terve arra az esetre, ha nem folytatná a polgármesteri munkát. Ezekre a kijelentéseire reagáltam. Ha valóban vannak más elképzelései az életével kapcsolatban, akkor itt az ideje, hogy komolyan vegye őket. Egernek ugyanis nem a személyes politikai ambíciók, hanem a város érdekei alapján kell működnie.
H.E.: Az előterjesztésében a költségvetés fenntarthatóságát is komoly problémaként jelölte meg. Mik azok a konkrét költségvetési adatok, amelyek alapján úgy látja, hogy a városvezetés kommunikációja és a tényleges pénzügyi helyzet nincs összhangban?
H.P.: Közérdekű adatigényléssel kértem tájékoztatást a város pénzügyi helyzetéről. A júliusig rendelkezésre álló adatok alapján nem láttam alátámasztottnak a polgármester által kommunikált négymilliárd forintos hiányt. Sőt inkább többlet mutatkozott mint hiány az akkori adatokban szereplő számokban. Éppen ezért kértem a naprakész adatokat és a pénzügyi helyzet részletes magyarázatát, különösen annak fényében, hogy a polgármester korábban akár 400 önkormányzati dolgozó elbocsátását is kilátásba helyezte. A kért aktuális adatokat azonban a mai napig nem kaptam meg. Szerintem egy ilyen súlyú kérdésben a városvezetésnek teljes átláthatóságot kellene biztosítania. A város pénzügyeiről nem lehet úgy beszélni, hogy közben a képviselők sem kapnak egyértelmű és naprakész tájékoztatást.
H.E.: Többször bírálta a városi vagyon értékesítését és a közszolgáltatások kiszervezését. Mely ingatlaneladásokat vagy kiszervezéseket tartja különösen aggályosnak? Van olyan konkrét vagyonelem, amelynek értékesítését mindenképpen meg kellene akadályozni?
H.P.: A legkirívóbb példa a volt Kepes Intézet épületének értékesítése. Álláspontom szerint ezt az ingatlant semmilyen áron nem lett volna szabad eladni, hiszen értékes közösségi és kulturális funkciót tölthetett volna be. Három képviselőtársammal népszavazást is kezdeményeztünk az ügyben, de a fideszes többség ezt elutasította. A város rendszeresen értékesíti az ingatlanvagyonát, miközben nem látjuk kellő részletességgel, mire fordítják a bevételeket. A 2026-ra tervezett 1,3 milliárd forintos ingatlaneladási bevétel várhatóan nem teljesül, a jelenlegi adatok alapján inkább 700-800 millió forint körüli összeggel lehet számolni. Mondta el a polgármester. Nem lehet hosszú távon úgy finanszírozni egy várost, hogy folyamatosan feléljük a vagyonát. Ezek egyszeri bevételek, amelyek nem helyettesítik a fenntartható gazdálkodást. A városi intézményrendszer indokolatlan átalakítása. Korábban tárgyalásokat folytatott a polgármester az Idősek Berva Völgyi otthona átadásával kapcsolatban más szervezet részére. Szerencsére ez nem valósul meg. Az uszoda üzemeltetésének átadása. Majd később volt próbálkozás az uszoda átadására is.
H.E.: Milyen alternatív pénzügyi megoldásokat javasolna a városvezetésnek a költségvetési problémák kezelésére, ha nem a vagyonértékesítés és a kiszervezés lenne az elsődleges eszköz?
H.P.: Először a saját működésükön kellene takarékoskodni. Szerintem nincs szükség évi 150 millió forintot felemésztő kabinetirodára és három alpolgármesterre sem. Etikátlannak tartom, amikor a városvezetés a pénzügyi nehézségekre hivatkozva megszorításokat helyez kilátásba, miközben a saját juttatásairól és kiadásairól nem mond le. Emellett meg kell vizsgálni az önkormányzati tulajdonú cégek gazdálkodását, eredményét és tartalékait is. Az EVAT és más városi társaságok esetében is érdemes megvizsgálni, milyen módon lehetne a megtermelt eredményeket a város javára fordítani, ha arra valóban nagy szüksége van a városüzemeltetésének a fenntarthatóság miatt. A takarékosságot mindig a saját házunk táján kell kezdeni.
H.E.: Azt állítja, hogy a nem fideszes képviselőket rendszeresen kihagyják a város ügyeinek intézéséből. Tudna konkrét példát mondani arra, amikor egy fontos döntés előkészítéséből vagy egy egyeztetésből kizárták Önöket?
H.P.: Szinte minden fontosabb ügyben ezt tapasztaljuk. Jó példa a rendezvényszervezési divízió titokban való létrehozása, amelyről előzetesen nem kaptunk tájékoztatást. Sokszor már kész döntések kerülnek elénk, amikor érdemi beleszólásunk nincs a folyamatba. A közgyűlési anyagok egyes tartalmát a közgyűlést megelőző héten pénteken kapjuk meg, így a hétvégén kell felkészülnünk a következő ülésre. Ezenfelül vannak az utolsó pillanatban beérkező sürgősségi anyagok amikről csak a testületi ülést megelőző napon kapunk anyagot. Ezek az anyagok már kész tények, Vágnerék maguk közt ezeket eldöntötték. Ez azonban nem helyettesíti az előzetes egyeztetést. A képviselői munka nem abból áll, hogy kész döntéseket fogadunk el vagy utasítunk el. Minden képviselőnek lehetőséget kellene kapnia arra, hogy részt vegyen a város ügyeinek előkészítésében.
H.E.: A közgyűlésen gyakran leszavazzák az ellenzéki előterjesztéseket. Ön szerint ezek valóban politikai alapon történnek, vagy előfordul, hogy szakmai szempontok is indokolják az elutasítást?
H.P.: Tapasztalataim szerint ennek alapvetően politikai oka van. Egy alkalommal egy elutasított előterjesztés után maga Vágner Ákos mondta azt hogy nem gondoltuk komolyan, hogy egy ellenzéki képviselő előterjesztését megszavazzák. A testületi ülés vezetése közben szinte rendszeresen úgy fogalmaz az előterjesztésre reagálva, hogy ő ezt nem támogatja, nem javasolja támogatni, ezzel is a frakció társai részére adja tudomásul, hogy hogyan szavazzanak. Szerintem ez mindent elmond a jelenlegi hozzáállásról. Egy javaslatot annak tartalma és a városra gyakorolt hatása alapján kellene megítélni, nem az alapján, hogy ki nyújtotta be.
H.E.: Ön szerint az ellenzéki képviselőknek milyen felelősségük van abban, hogy a jelenlegi politikai patthelyzet kialakult? Saját oldalukon lát olyan hibákat, amelyeken változtatni kellene?
H.P.: Természetesen az ellenzéknek is van felelőssége, és nem állítom, hogy minden döntésünk hibátlan volt. A politikában természetes a vita és az eltérő álláspont. Én azonban igyekeztem minden olyan előterjesztést támogatni, amely a város érdekét szolgálta. Ugyanakkor előfordul, hogy egy egyébként jó javaslatot olyan elemekkel együtt terjesztenek elő, amelyeket már nem tudok támogatni. Ilyenkor nehéz dönteni, és lehet, hogy nekünk is érdemes lenne ezen a gyakorlaton változtatnunk. A legfontosabb azonban az, hogy Eger érdeke minden politikai szempontot megelőzzön.
H.E.: Az előterjesztésében azt is kifogásolta, hogy a városvezetés nem alkalmazkodott az új kormányzati helyzethez, és nem alakított ki megfelelő együttműködést a kormánnyal. Ön szerint miért nem sikerült megfelelő kapcsolatot kialakítani az új kormány és az egri városvezetés között? Milyen konkrét lehetőségeket szalaszthatott el Eger emiatt, és ennek milyen kézzelfogható következményei vannak?
H.P.: Szerintem a polgármester már a kampányidőszakban hibát követett el azzal, hogy nem törekedett megfelelő kapcsolat kialakítására a Tisza párt országgyűlési képviselő jelőtjével. Információim szerint Dr. Bódis Péter kereste a kapcsolatot vele, de nem kapott érdemi választ. Majd a választási eredmények után próbált kapcsolatba lépni az új Országgyűlési képviselővel. Egy polgármesternek politikai hovatartozástól függetlenül együtt kell működnie azzal, aki a várost és a térséget képviseli az Országgyűlésben. Az új politikai helyzethez alkalmazkodni kel, és elfogadni a felkínált együttműködést. Az eddigi egyeztetések alapján úgy látom, hogy a polgármester nem minden esetben volt nyitott az országgyűlési képviselő javaslataira. Ez komoly hiba, hiszen végső soron nem Vágner Ákosnak vagy a Fidesznek, hanem Egernek kellene profitálnia a kormányzati kapcsolatokból.
H.E.: Ön szerint milyen fejlesztésekre lenne most a legnagyobb szüksége Egernek, és ezek megvalósításához milyen együttműködésre lenne szükség a kormányzattal?
H.P.: Elsősorban munkahelyteremtő beruházásokra és a turizmus fejlesztésére van szükség. Eger történelmi és turisztikai adottságai kiválóak, mégis egyre inkább azt látjuk, hogy a város hétvégi úti céllá vált, miközben a belváros, különösen a Széchenyi utca fokozatosan veszít az életéből. A vendéglátóhelyek és a helyi vállalkozások támogatására, a Széchenyi utca újbóli megtöltésére, valamint a Vár és a Szépasszonyvölgy állapotának javítására is szükség lenne. A fiatalok számára pedig valódi közösségi és kulturális tereket kellene biztosítani. Emellett fejleszteni kell az ipari parkokat, ösztönözni a kisebb termelőüzemek betelepülését, és segíteni a már működő vállalkozások bővítését. Ehhez világos városi fejlesztési tervre és hatékony kormányzati együttműködésre van szükség.
H.E.: A 2026-os országgyűlési választások után jelentősen átalakult az országos politikai környezet. Mennyiben változtatta meg ez az Ön egri politikai stratégiáját?
H.P.: Alapvetően nem változtatta meg. Azt szerettük volna, hogy országos szinten változás történjen, ez megvalósult, Egerben azonban a helyi politikai viszonyok egyelőre változatlanok maradtak. A helyi Fidesz továbbra is úgy viselkedik, mintha a korábbi politikai erőviszonyok semmit sem változtak volna. Én abban bízom, hogy az új kormányzat felismeri: azokban a városokban is szükség van változásra, ahol a helyi vezetés működése és a választói akarat között jelentős feszültség alakult ki.
H.E.: A Tisza Párt országos politikai sikere milyen lehetőségeket teremthet Eger számára? Milyen kapcsolatot szeretne kialakítani az új kormány és egy esetleges új egri városvezetés között?
H.P.: Számomra Eger és az egriek érdeke az első. Ha a Tisza Párttal olyan együttműködést tudunk kialakítani, amely a város fejlődését szolgálja, akkor nyitott vagyok rá. Nem szeretnék pártutasításokat végrehajtani, és nem kívánok pártpolitikai érdekek mentén dolgozni. Azt szeretném megőrizni, hogy a döntéseimben kizárólag az egri választópolgároknak kelljen megfelelnem.
H.E.: Felmerült az önkormányzati választások előrehozásának lehetősége. Ön hogyan fogadná, ha a jelenlegi ciklus vége előtt ismét urnákhoz kellene járulniuk az egrieknek? Milyen érvek szólnak a választás kiírása mellett, és melyek ellene?
H.P.: Eger esetében egyértelműen a változás szükségessége szól az előrehozott választás mellett. A városnak új lendületre, működőképes vezetésre és valódi társadalmi felhatalmazásra van szüksége. Én jelenleg nem látok olyan érvet, amely a változás ellen szólna. Számos lakossági visszajelzést kapok arról, hogy az egriek is szeretnének új irányt.
H.E.: Amennyiben előrehozott önkormányzati választásokat tartanának, Ön ismét elindulna önkormányzati képviselőjelöltként? Polgármesterjelöltségben is gondolkodik, vagy elsősorban a képviselő-testületben folytatná a munkát?
H.P.: Akkor indulnék, ha mögöttem olyan támogatottság és csapat van, amellyel reális esélyem lenne a további munkára. Esélytelenül nem szeretnék indulni, mert annak nem látom értelmét. Polgármester jelöltségben jelenleg nem gondolkodom, bár erre is kaptam biztatást. Én sokkal inkább el tudnám képzelni, hogy továbbra is képviselőként vagy egy másik felelős beosztásban lévőként segítsem egy megfelelően felkészült polgármester munkáját, és így tegyek többet Egerért.
H.E.: Milyen csapattal képzelné el az indulást? A jelenlegi ellenzéki képviselőkkel, civil szervezetekkel, új politikai szereplőkkel vagy akár a Tisza Párt helyi közösségével is együttműködne?
H.P.: Én elsősorban egy pártoktól független, civil alapokon szerveződő csapatban gondolkodom. A jelenlegi képviselők között vannak közös ügyek, de összességében jelentős különbségeket látok a gondolkodásunkban. Nem pártutasításokat végrehajtó politikusokra, hanem Egerért dolgozó, önálló gondolkodású emberekre van szükség. Ha a Tisza Párttal találunk olyan közös célokat, amelyek a város javát szolgálják, természetesen nyitott vagyok az együttműködésre, de pártba nem kívánok belépni.
H.E.: Egy esetleges választási együttműködésben milyen szerepet szánna a Tisza Pártnak? Elképzelhetőnek tartja, hogy közös jelöltekkel induljanak, vagy inkább egy helyi, pártoktól független kezdeményezésben gondolkodik?
H.P.: Nem zárom ki a közös jelöltekkel történő indulást sem, ha az együttműködés alapja Eger fejlődése, és nem pártpolitikai érdekek kiszolgálása. Azt viszont fontosnak tartom, hogy Eger jövőjéről elsősorban az itt élők döntsenek. Nem Budapestről kell megmondani, hogy mire van szüksége a városnak. Egyetlen közös célunk lehet: működőképes, fejlődő Eger, ahol nem a politikai csatározások határozzák meg a mindennapokat. A Tisza Párttal egyelőre ilyen választási együttműködésről nem folytattunk egyeztetést.
H.E.: Ha a Tisza Párt országos szinten támogatná az előrehozott önkormányzati választásokat, Ön szerint a helyi politikai szereplőknek is ehhez kellene igazítaniuk a döntéseiket, vagy Eger ügyében elsősorban helyi szempontoknak kellene érvényesülniük?
H.P.: Én elsősorban a helyi viszonyokból indulnék ki. Nem gondolom, hogy minden településen szükség lenne előrehozott választásra, de vannak olyan városok, köztük Eger is, ahol a kialakult helyzet ezt indokolttá teszi. Szerintem 2027 őszén még lenne értelme egy előrehozott választásnak, később azonban már egyre kevésbé. A legfontosabb, hogy ne országos pártpolitikai érdekek, hanem az adott település valós problémái és a helyi választók akarata határozza meg a döntést.
H.E.: Milyen viszonyban van jelenleg a helyi Tisza-szigetekkel és a párt egri politikai szereplőivel? Van rendszeres kapcsolatuk?
H.P.: Átlagos, korrekt kapcsolatban vagyok velük, de nem tartunk napi kapcsolatot. Dr. Bódis Péter országgyűlési képviselővel több alkalommal beszéltünk Eger ügyeiről, előfordult, hogy ő keresett meg, máskor én fordultam hozzá. Ezek szakmai és közéleti jellegű egyeztetések voltak.
H.E.: A korábbi ellenzéki pártok és politikai formációk szerepe az új politikai környezetben átalakulhat. Ön hogyan látja a helyi ellenzéki képviselők jövőjét Egerben? Elképzelhetőnek tartja, hogy a különböző politikai háttérrel rendelkező képviselők egy közös helyi politikai formációban folytassák a munkát?
H.P.: A korábbi ellenzéki pártok politikai súlya jelentősen megváltozott. Nincsennek jelen, csak papíron léteznek már csak. Valoszinű teljesen megsemmisülnek. Mondjuk meg őszintén nem is lenne baj. Helyére újak fognak létre jönni. Teljes politikai átrendeződésre van szükség. Egerben sem látok olyan közös alapot a jelenlegi ellenzéki képviselők között, amelyre egy egységes politikai formációt lehetne építeni. Én inkább egy új, független civil alapokon álló kezdeményezésben látom a jövőt, amelynek középpontjában nem a pártok, hanem Eger és az itt élők érdekei állnak.
H.E.: Mennyire tartja fontosnak, hogy egy esetleges új egri városvezetés mögött országos párt álljon? Ön szerint egy erős helyi civil háttér elegendő lehet a város irányításához?
H.P.: Az országos politikai kapcsolatok fontosak, hiszen a kormánnyal való együttműködésben az országgyűlési képviselőnek is jelentős szerepe van. A települési önkormányzatok működését azonban nem szabad pártpolitikai központokból irányítani. Meggyőződésem, hogy egy megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkező civil szervezet is képes lehet egy város vezetésére. A döntő kérdés nem az, hogy milyen párt áll mögötte, hanem az, hogy milyen emberek, milyen programmal és milyen felhatalmazással dolgoznak a városért.
H.E.: A Tisza Párt országos politikai szereplővé válásával új politikai szereplők is megjelenhetnek a helyi közéletben. Ön mennyire nyitott az új generáció és az eddig közéleti szerepet nem vállaló egri civilek bevonására?
H.P.: Teljes mértékben nyitott vagyok. Szükség van új gondolatokra, új emberekre és olyan fiatalokra, akik eddig nem vállaltak közéleti szerepet, de szeretnének tenni a városért. Nem gondolom, hogy a jelenlegi szereplők között ne lennének náluk alkalmasabbak is. Ha valaki jobb megoldásokat tud hozni, annak teret kell adni. Viszont arra figyelni kell, hogy azokat lehet bevonni akiknek van rálátása és közéleti munka tapasztalata.
H.E.: Milyen feltételekkel tudna együttműködni olyan politikai szereplőkkel, akikkel korábban konfliktusai voltak?
H.P.: Nem minden korábbi konfliktus rendezhető, és vannak olyan személyes és politikai tapasztalataim, amelyek után nem tartom reálisnak az együttműködést bizonyos szereplőkkel. Ugyanakkor nem a múltbeli viták alapján szeretnék általánosítani. A legfontosabb, hogy legyen kölcsönös tisztelet, őszinteség és közös cél. Ezek nélkül nem lehet eredményesen együtt dolgozni.
H.E.: Mennyire tartaná fontosnak, hogy a leendő csapatában ne csak politikusok, hanem helyi vállalkozók, szakemberek, civil szervezetek és fiatalok is helyet kapjanak? Milyen személyi feltételekhez kötné, hogy valakit bevonjon a saját politikai csapatába, és milyen emberekkel nem tudna együtt dolgozni?
H.P.: Kifejezetten fontosnak tartom, hogy ne kizárólag politikusokból álljon egy új csapat. Szükség van helyi vállalkozókra, szakemberekre, civilekre és fiatalokra is, akik saját területükön már bizonyítottak. Olyan emberekkel tudok együtt dolgozni, akiknek közösek az alapvető értékeik és céljaik, akik képesek vitázni, érvelni és akár egymást is meggyőzni. Nem feltétlenül kell mindenben egyetértenünk, de abban igen, hogy Eger érdeke az első. A pártpolitikai érdekeket vagy személyes ambíciókat a város elé helyező emberekkel nem tudok közösséget vállalni.
H.E.: Milyen hosszabb távú fejlesztési koncepciót képzel el Eger számára? Milyen városban szeretne élni tíz év múlva?
H.P.: Egernek elsősorban a turizmusra és a munkahelyteremtésre kell építenie, de ehhez új szemléletre van szükség. Ma egyre inkább a hétvégi turizmus jellemző, miközben a szálláshelyek és a vendéglátóegységek száma sok esetben meghaladja a tényleges keresletet. A vendéglátóegységek nem haladnak a korral. Szinte ugyanolyan séma szerint működnek. Több olyan egység is hiányzik a városból amivel lehetne újítani a vendéglátóipar területén. Olyan fejlesztési koncepciót kell kialakítani, amely hosszabb tartózkodásra ösztönzi a turistákat, és változatosabb szolgáltatásokat kínál. Ehhez a vállalkozások számára is vonzó feltételeket kell teremteni, például célzott bérleti díj- vagy adókedvezményekkel. Emellett fejleszteni kell az ipari parkokat, támogatni a meglévő vállalkozások bővítését és új munkahelyeket teremtő beruházásokat kell Egerbe vonzani. Tíz év múlva egy élő, fejlődő, gazdaságilag stabil városban szeretnék élni, ahol van munka, pezseg a belváros, a fiatalok megtalálják a helyüket, és maradnak a városban, az emberek ismét büszkék arra, hogy egriek.
H.E.: Hogyan lehetne elérni, hogy Eger ne csupán az országos politikai folyamatok elszenvedője legyen, hanem aktív szereplőként tudjon forrásokat és fejlesztési lehetőségeket szerezni?
H.P.: Először is stabil, együttműködő városvezetésre és világos fejlesztési tervekre van szükség. Tudni kell, hogy mit szeretnénk elérni, milyen beruházásokra van szükségünk, és ezekhez milyen forrásokat kell megszerezni. Ehhez jó kapcsolatot kell kialakítani az országgyűlési képviselővel és a kormányzattal, félretéve a pártpolitikai ellentéteket. Ha Egernek van egy világos jövőképe, és a városvezetés képes együttműködni, akkor sokkal jobb eséllyel tudunk fejlesztési forrásokat és lehetőségeket szerezni.
H.E.: Milyen garanciákat tartana szükségesnek ahhoz, hogy egy új városvezetés ne ismételje meg a jelenlegi ciklusban tapasztalt politikai konfliktusokat és döntéshozatali problémákat?
H.P.: Első lépésként együttműködő testületnek kell felállnia. Felül kellene vizsgálni az elmúlt két évben megváltoztatott önkormányzati szabályokat, és vissza kellene állítani azokat a garanciákat, amelyek biztosítják a képviselők egyenrangú részvételét és a döntések átláthatóságát. Olyan működési rendszert kell kialakítani, amely nem egy párt érdekeit szolgálja, hanem Eger fejlődését. Ehhez valódi egyeztetésekre, nyilvánosságra és együttműködésre van szükség, nem pedig központi politikai utasításokra.
H.E.: Ha egy új városvezetésben Önök kerülnének többségbe, milyen módon biztosítanák, hogy a korábbi városvezetéshez kötődő képviselők is érdemben részt vehessenek a közgyűlés munkájában?
H.P.: Minden képviselőnek joga és lehetősége kell legyen arra, hogy részt vegyen a város munkájában, függetlenül attól, hogy milyen politikai oldalhoz tartozik. Én nem kívánom megismételni azt a gyakorlatot, amelyet most kifogásolok. Ugyanakkor az együttműködéshez mindkét fél részéről valódi szándék kell. Azokkal lehet közösen dolgozni, akik nem pusztán jelen vannak a közgyűlésen, hanem érdemben tenni is akarnak Egerért.
H.E.: Amennyiben nem történik változás a városvezetésben, Ön szerint milyen állapotban lesz Eger a következő önkormányzati választásokig?
H.P.: Ha ez a testület nem változtat a jelenlegi működésén, akkor attól tartok, hogy Eger helyzete tovább romlik, vagy legjobb esetben is stagnálni fog. Jelenleg nem látom azokat a fejlesztési elképzeléseket és gazdasági intézkedéseket, amelyek megállíthatnák ezt a folyamatot. Ha a jelenlegi működés 2029-ig változatlan marad, komoly veszélye van annak, hogy egy sokkal nehezebb helyzetben lévő várost kell majd újraépíteni. Minél később történik változás, annál nehezebb lesz helyrehozni az elmaradásokat. Ismét elvesztegetett éveket tudhatunk majd magunk mögött.
H.E.: A közgyűlés feloszlatásának kezdeményezése mögött kizárólag a város működésével kapcsolatos aggályok állnak, vagy politikai szándék is húzódik mögötte?
H.P.: Elsősorban Eger működésével és jövőjével kapcsolatos aggályok vezettek a kezdeményezéshez. Természetesen politikai célja is van, hiszen a jelenlegi városvezetés leváltását és új választások kiírását szeretném elérni. Ezt nem is kívánom tagadni. A politikai cél azonban számomra eszköz, a végső cél Eger fejlődése és a város működőképességének helyreállítása.
H.E.: Mit üzen azoknak az egrieknek, akik csalódottak a jelenlegi közgyűlés munkájában, de a feloszlatás kezdeményezésében sem feltétlenül látják a megoldást?
H.P.: Azt kérem tőlük, hogy mondják el, milyen változásokat szeretnének, és milyen megoldást látnak Eger problémáira. Én nyitott vagyok minden olyan javaslatra, amely előreviszi a várost. Nem gondolom, hogy csak egyetlen út létezik. De azt is látni kell, hogy többmillió választópolgár voksolt a változásra az Országgyűlési választás idején. Ez az akarat Egerben is érezhető. De ha van jobb megoldás a közgyűlés feloszlatásánál, amely valódi változást és fejlődést hozhat Egernek, abban szívesen partner vagyok. Egy dologban azonban nem lehet vita: Eger jövőjéről az egrieknek kell dönteniük, és a város érdekeinek minden politikai érdeket meg kell előzniük.