Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata hivatalos közleményben jelentette be, hogy visszalép az előző városvezetés által elnyert, 420 millió forintos uniós forrásból megvalósítani tervezett új bölcsőde projekt megvalósításától. A városvezetés felelős döntésként indokolta a visszalépést, hivatkozva a hibás előkészítésre, a hiányos műszaki tervekre és a projekt szabályos befejezéséhez szükséges idő hiányára.
Pénzügyi kockázat és megvalósíthatatlanság
Az Önkormányzat kiemelte, hogy a projekt megöröklése után minden lehetséges lépést megtettek (kétszeri határidő-hosszabbítási kérelem, tervezési hibák korrigálása, közbeszerzés újraindítása), de mára egyértelművé vált, hogy a beruházás nem fejezhető be szabályosan a 2026. májusi végső uniós határidőig.
„Ha a projekt elcsúszna, Eger önkormányzatának kellene a teljes, több mint 420 millió forintos összeget saját forrásból kifizetnie – erre pedig a város jelenlegi költségvetési helyzete nem ad lehetőséget” – áll a közleményben.
A kritikus helyzet fő okaként az előző városvezetés felelőtlenségét említették, amely a pályázati határidő utolsó napján, 2023. május 2-án nyújtotta be a dokumentációt. A támogatási szerződés késői hatálybalépése és a rövid, mindössze 22 hónapos kivitelezési határidő már a kezdetektől rendkívül kockázatossá tette a beruházást.
Súlyos tervezési hiányosságok
A projektet szakmai indokolatlanság mellett súlyos tervezési hiányosságok is hátráltatták. A benyújtott műszaki dokumentációból hiányoztak a bölcsőde működéséhez szükséges alapvető elemek, mint például a parkolók és a szervizút. A közbeszerzési eljárás során közel kétszáz kérdés érkezett a kivitelezőktől a hibás műszaki tartalommal kapcsolatban, ami újabb módosításokat és késedelmet eredményezett.
Nincs szükség új bölcsödére
A pénzügyi és műszaki problémák mellett a döntést a szakmai indokolatlanság is alátámasztja. Az Önkormányzat által létrehozott Egri Bölcsődei és Óvodai Igazgatóság adatai szerint a város meglévő bölcsődei férőhelyei (4 bölcsőde, két mini és három családi bölcsőde, összesen 296 férőhely) megfelelő kapacitással rendelkeznek.
A közlemény szerint a 2025. január–júliusi időszakban a bölcsődék átlagosan 91,4 százalékos feltöltöttséggel, de mindössze 75,6 százalékos kihasználtsággal működtek. A demográfiai előrejelzések és a magánbölcsődék megjelenése alapján a jövőben inkább a férőhelyigény csökkenése várható.
Az Önkormányzat közleménye végül hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezett a városvezetés a családbarát fejlesztések mellett, de csak olyan beruházásokat valósítanak meg, amelyek „átgondoltak, előkészítettek és a város hosszú távú érdekeit szolgálják.”
Ellenzéki reakció:
A döntésre azonnal reagált Domán Dániel, az MKKP egri önkormányzati képviselője, aki „az egri Fidesz bukásaként” értékelte a történteket.
„Akkor tehát az egri Fidesz elbukta a közel félmilliárdos Farkasvölgy utcai bölcsődeprojektet” – írta Domán Dániel.
A képviselő a visszalépés okát a kormány és az Európai Unió konfliktusában látja, megkérdőjelezve a korábbi Fideszes nyilatkozatok hitelességét a források rendelkezésre állásáról és a határidő-módosításról. Domán Dániel nyíltan a NER-t (Nemzeti Együttműködés Rendszere) vádolta meg azzal, hogy a konfliktusok a lopások miatt húzódnak el, és emlékeztetett arra, hogy korábban Dr. Pajtók Gábor országgyűlési képviselő a maga érdemének tüntette fel a projekt „sikeres újratervezését és a határidő-módosítást”.