Komoly szakmai aggályokat fogalmazott meg Bóday Pál, a Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnöke a Magyar Péter vezette Tisza Párt frissen bemutatott állatvédelmi – vagy ahogy a párt nevezi: állatjóléti – programjával kapcsolatban. Az alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a „Xantus János Program” elnevezés történelmi tévedésen alapul, a tervezet mögött pedig felsejlik egy „állatkert-lobbi”, amely szembe megy a modern állatvédelem alapelveivel.
A Tisza Párt állatvédelmi víziójának elemzésekor Bóday Pál két alapvető, a választókat leginkább foglalkoztató kérdéssel indított:
„Miből szeretnék finanszírozni?”, illetve „Komolyan gondolják-e, vagy csak hazudnak?”
Bóday azonban elemzésében a „megelőlegezett bizalom” elvét alkalmazta. Leszögezte: feltételezi, hogy a párt közgazdászai már megtalálták a forrásokat, és Magyar Péterék őszinte szándékkal kívánják végrehajtani a leírtakat. Éppen ezért Bóday nem a politikai üzenetek felszínét, hanem a tisztán szakmai tartalmat vette górcső alá – feltételezve, hogy a program pontjai ebben a formában válnak majd valósággá.
Történelmi tévedés vagy „műveletlenség”?
A program névadója, Xantus János elismert etnográfus és múzeológus volt, ám Bóday szerint „soha életében nem volt állatvédő”. Az állatvédő aktivista emlékeztetett: Xantus preparátorként és állatkert-alapítóként vált ismertté, az állatkert mint intézmény pedig összeegyeztethetetlen az állatvédelemmel.
„Xantusról állatvédelmi programot elnevezni vagy butaság, műveletlenség – vagy rosszabb esetben vészjósló üzenet” – fogalmazott Bóday, hozzátéve, hogy a program feltételezett írója, Gajdos László (a Nyíregyházi Állatpark igazgatója) állatkerti vezetőként vélhetően csak az ő nevét ismeri.
Bóday szerint a hiteles névadó Herman Ottó lehetett volna, aki már egy évszázaddal ezelőtt a mai legradikálisabb állatvédelmi követeléseket fogalmazta meg, vagy olyan tudós-aktivisták, mint Kubinyi Ágoston, Almási Balogh Pál vagy Chernel István.
Minisztériumi álmok és az „állatkert-lobbi” árnyéka
A Tisza Párt ígéretet tett egy Környezet, Természet és Állatjóléti Minisztérium létrehozására. Bóday Pál szerint ez önmagában üres ígéret, hiszen a rendszerváltás óta ezek a tárcák sokszor hozzá nem értő káderek gyűjtőhelyeként funkcionáltak. Az állatvédő aktivista hangsúlyozta: a terv csak akkor lenne hiteles, ha ismerni lehetne a leendő vezetőket. Aggodalmát fejezte ki, hogy amennyiben Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója a jelölt, az a korábbi, korrupciógyanús Persányi-érához hasonló állatvédelmi „ámokfutást” eredményezhet.
Bóday párhuzamot vont a jelenlegi helyzettel is: bár most nincs szakminisztérium, Óvádi Péter állatvédelmi kormánymegbízott munkáját egy erős négyesre értékeli, míg a Nagy István agrárminiszter munkáját és Semjén Zsoltnak, a magyar vadászlobbi vezetőjének ténykedését egyesre. Ezzel szemben a Tisza programjában szereplő állatkert-fejlesztési terveket az „állatkert-lobbi” turisztikai attrakciójának tartja, amelynek semmi köze a valódi állatvédelemhez.
Kritikák a hatósági és menhelyi tervekről
A párt egy országos állatjóléti hatóság felállítását is tervezi. Bóday Pál szerint az ötlet csak akkor lenne üdvözlendő, ha tisztáznák a jogköreit, és az ellenőrzés nem állna meg a menhelyeknél, hanem kiterjedne a vágóhidakra, állattartó telepekre és vadásztársaságokra is. A menhelyekkel kapcsolatos ígéreteket – például a „megélhetési állatvédők” kiszűrését – szakmai inkompetenciának tartja. Szerinte az állatvédelemre szánt pénzek ellopása nem állatvédelmi, hanem büntetőjogi kérdés, így inkább az ügyészség megerősítésére és képzésére lenne szükség.
Az állatvédő aktivista szerint a „szigorítjuk a jogszabályokat” típusú kijelentések csupán konkrétumok nélküli közhelyek, az országos ivartalanítási programból pedig hiányolja a települési jegyzők konkrét érdekeltté tételét és felkészítését.
Környezeti és agrárpolitikai aggályok
Bóday szerint kifejezetten rémisztő a cirkuszi állathasználat csupán „szigorítani” kívánó szándéka, hiszen a modern etika szerint az állatokat azonnal és teljesen ki kellene tiltani a porondról. Hasonlóan károsnak tartja, hogy a gyermekek állatvédelmi oktatását menhelyek helyett állatkertekbe (Bóday szavaival: „állatbörtönökbe”) szerveznék.
A legsúlyosabb kritikát azonban a szociális csomagban elrejtett tűzifa-áfacsökkentés kapta. Az állatvédő aktivista szerint a napelemek korában az erdők – a vadon élő állatok utolsó menedékeinek – biomasszaként való eltüzelése ökológiai szörnyűség. Zárásként Bóday rávilágított: a párt agrárprogramja, melyet a vágóhídi beszállító Bóna Szabolcs neve fémjelez, állatvédelmi szempontból még a jelenlegi rendszernél is kegyetlenebbnek tűnik. Szerinte valódi változást csak egy növényalapú mezőgazdaságra épülő modell hozhatna, követve a világhírű nemesítő, Fleisman Rudolf örökségét.
Közös közleményt adtak ki az állatvédők: „Állatkínzók, tünés a politikából!”
Súlyos kritikát fogalmazott meg a Macskaárvaház elnöke a Tisza Párt új szakértőjével szemben
