Lakossági hibabejelentő felületet indított Pál György, az MSZP egri önkormányzati képviselője, ám az oldal alaposabb vizsgálata után komoly adatvédelmi aggályok merültek fel. Míg a választópolgárok azt hihetik, hogy kátyúkat vagy leszakadt hálózati elemeket jelentenek be az önkormányzati képviselő felé, a háttérben valójában politikai célú adatgyűjtés folyhat a 2026-os választások előtt.
Segítő szándék vagy kampányeszköz?
Pál György közösségi oldalán és weboldalán „Ne tartsa magában!” szlogennel hirdeti új kezdeményezését, amelyben arra kéri az egrieket, hogy jelezzék felé a városban tapasztalt elhanyagolt állapotokat – legyen szó kátyúkról, kiégett izzókról vagy balesetveszélyes játszóterekről. A bejelentéshez azonban kötelezően meg kell adni a nevet, az e-mail-címet és a telefonszámot is.
A megtévesztés ott kezdődik, hogy a felhasználó jóhiszeműen azt feltételezi: adatai a konkrét probléma megoldásához, a képviselői közbenjáráshoz szükségesek. Ezzel szemben a honlapon elrejtett adatkezelési tájékoztató egészen más célról árulkodik.
Ellentmondásos adatkezelési célok
Az űrlap alján található apróbetűs rész és a hivatalos tájékoztató szövege között feszülő ellentét több kérdést is felvet:
A bejelentő célja: Egy konkrét városi hiba orvoslása.
Az adatkezelő (Pál György) valódi célja: Az adatkezelési tájékoztató szerint az adatok gyűjtésének célja, hogy a képviselő „közéleti tevékenységével, álláspontjával és az általa szervezett rendezvényekkel” kapcsolatos információkat juttasson el a kitöltőnek.
A kitöltő azt hiheti, egy kátyút jelent be, miközben valójában egy politikai hírlevélre iratkozik fel, és hozzájárul ahhoz, hogy a 2026-os kampányidőszakban vagy később közvetlen politikai üzenetekkel keressék meg.
Választási felkészülés adatbázis-építéssel
A módszer nem ismeretlen a politikai marketingben: a lakossági problémákra való nyitottság látszata kiváló alkalmat teremt a választói adatbázisok frissítésére. Mivel az önkormányzati képviselőnek nincs közvetlen intézkedési jogköre a városüzemeltetési feladatokban – csupán továbbíthatja azokat az illetékeseknek – az érzékeny személyes adatok (név, telefon, e-mail) elkérése a hiba bejelentéséhez szakmailag nem indokolt, jogilag pedig félrevezető lehet.
A 2026-os választásokhoz közeledve várhatóan megszaporodnak a hasonló „szolgáltató” típusú kampányelemek, ám az adatvédelmi szakértők óvatosságra intenek: mindig ellenőrizzük, mire adunk felhatalmazást egy-egy egyszerűnek tűnő űrlap kitöltésekor.
