Súlyosan kontraproduktívnak és a valódi elszámoltatást akadályozó tényezőnek nevezte a közbeszédben keringő, úgynevezett „Zsolti bácsi” történetet Bóday Pál, a Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az állatvédő aktivista a Haber Eger hírportálnak adott nyilatkozatában élesen bírálta a Semjén Zsolt és Kovács Zoltán fideszes politikusokhoz köthető vadászati lobbit, amelyet egyfajta „paramilitáris bűnszervezetnek” nevezett.
Elterelő hadművelet az állítólagos pedofil vád
Bóday Pál szerint a közel egy éve tartó szóbeszéd, amely szerint Semjén Zsolt lenne az a bizonyos „Zsolti bácsi”, aki kisgyerekeket rontott volna meg, nagy valószínűséggel hamis és mint ilyen, kifejezetten ártalmas.
„Semjén Zsolt szinte biztosan nem pedofil, ugyanakkor súlyos bűnök, nem kizárt, hogy bűncselekmények vagy azok jóváhagyása száradhat a lelkén. A Zsolti bácsi ügy azonban ezeket a valós politikai és erkölcsi vétségeket elfedi” – fogalmazott az állatvédő, aki szerint a közvélemény figyelmét tudatosan terelik el a valódi felelősségre vonástól.
„Állam az államban”: Paramilitáris vadászlobbi a NER árnyékában
A Macskaárvaház Alapítvány elnöke szerint az elmúlt 16 évben a kormányzati hátszéllel megtámogatott vadászati lobbi gyakorlatilag a törvények felett álló, korlátlan közpénzforrásokkal rendelkező hálózattá szerveződött. Bóday úgy véli, ez a struktúra az egykori munkásőrségre emlékeztető, fegyveres paramilitáris hálózatként működik, amely mélyen rátelepedett a természet- és állatvédelemre is.
Az aktivista komoly aggályokat fogalmazott meg a vadászoknál lévő „írdatlan mennyiségű” fegyverrel és lőszerrel kapcsolatban, hozzátéve, hogy a szervezet állam az államban módjára működött, szerinte felülírva az Alkotmányt és számos hatályos törvényt. Kritikát fogalmazott meg a vadászati világkiállítás kapcsán is, amelyet a „felelőtlenül elszórt közpénzekből” megvalósított, félelemkeltő erődemonstrációnak nevezett.
Követelések: Privilégiumok helyett elszámoltatás
Bóday Pál a Tisza Párt „Tisztítótűz” hadműveletétől várja a gátlástalan „politikus vadászbűnözők” elszámoltatását. Kiemelte: az állatvédők folyamatos fenyegetettségben éltek, miközben a lobbi azt próbálta sulykolni, hogy az állatok kínzása és megölése elfogadható.
A Macskaárvaház Alapítvány elnökének főbb követelései:
- A vadászok kiváltságainak eltörlése: Megszüntetni a „törvény felett álló kaszt” státuszát.
- Pénzügyi átvilágítás: A vadászatra költött százmilliárdok elszámolásának teljes körű felülvizsgálata.
- Fegyverhasználat szigorítása: A fegyverviselés radikális korlátozása.
- Szemléletváltás: A sporthalászat és a kotorékozás tiltása, valamint a túraútvonalak lezárásának beszüntetése.
A kotorékozás: az „aljas és pokoli” vadászati gyakorlat
Bóday Pál nyilatkozatában különös hangsúlyt fektetett a vadászat egy sajátos és rendkívül vitatott ágára, a kotorékozásra, amelyet az állatvédelmi szemlélet egyik legmélypontjaként írt le.
Mi is az a kotorékozás?
A kotorékozás egy olyan speciális vadászati mód, amely során a vadászok kutyákat (többnyire erre kitenyésztett terriereket vagy tacskókat) küldenek be a vadállatok – tipikusan rókák vagy borzok – föld alatti járataiba, az úgynevezett kotorékokba. A kutyák feladata az állat felkutatása, „megállítása” vagy a kijárat felé hajtása, ahol a vadászok már várják a menekülő, sok esetben megrettent vagy sérült állatot.
Miért vált ki mély ellenérzést ez a gyakorlat?
A Macskaárvaház Alapítvány elnöke szerint a kotorékozás az állatkínzás egyik legkegyetlenebb formája, amely több okból is mélyen etikátlan:
- Az állat a saját otthonában, a föld alatt, menekülési útvonal nélkül kényszerül szembenézni a támadóval. Ez a bezártság felerősíti a stresszt és a rettegést, ami messze túlmutat a természetes vadászati folyamatokon.
- A folyamat gyakran hosszan tartó fizikai küzdelemmel jár a szűk járatokban, ahol a vadállat és a vadászkutya is súlyos sérüléseket szenvedhet. Ez a „küzdelem” nem a vadászati fair play elveit követi, hanem egyfajta aljas provokáció, ahol a vadat sarokba szorítják.
- Bóday szerint a kotorékozás a legékesebb bizonyítéka a vadászlobbi „keresztényellenes” és embertelen hozzáállásának. Az a szemlélet, amely a vadállatokat pusztán „dúvadnak” tekinti és bárminemű könyörület nélkül, brutális módszerekkel irtja őket, az alapvető erkölcsi érzéket sérti.
- Az állatvédők álláspontja szerint a kotorékozás nem az erdei egyensúly fenntartásáról, hanem a gyilkolásban lelt perverz örömről szól. A technikai eszközökkel (éjjellátók, terepjárók) és ilyen típusú „vadászati” módszerekkel végzett öldöklés az ismert állatvédő meglátása szerint nemhogy nem a férfiasság szimbóluma, hanem a gyávaság és a modern, etikus társadalomtól való elszakadás megnyilvánulása.
Bóday Pál szerint a kotorékozás betiltása az egyik legfontosabb lépés lenne a vadászati törvények felülvizsgálata és a természetvédelem modernizációja során, hiszen egy olyan gyakorlatról van szó, amely a XXI. században morálisan nem védhető.
„A célunk az, hogy vadászni ne büszkeség, hanem szégyen legyen; a XXI. században ne a férfiasság, hanem a gyávaság és a bunkóság szimbólumává váljon ez a degenerált passzió” – zárta nyilatkozatát Bóday Pál.
IDE KATTINTVA ÍRHATÓ ALÁ A KOTORÉKOZÁS BETILTÁSÁÉRT INDÍTOTT PETÍCIÓ.