Jogellenes fogvatartás bűntettével gyanúsítja a Fővárosi Nyomozó Ügyészség Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ (TEK) volt főigazgatóját. Az eljárás a 2026 márciusában történt, nagy port kavart „aranykonvoj” akcióval összefüggésben indult, amelynek során a hatóságok az ukrán határ felé tartó, készpénzt és aranytömböket szállító gépjárműveket vontak ellenőrzés alá.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség tájékoztatása szerint a több hónapja zajló, kiterjedt nyomozás – amely során eddig több mint 30 tanút hallgattak ki, valamint jelentős mennyiségű iratanyagot foglaltak le – fordulóponthoz érkezett: a hatóság gyanúsítottként hallgatta ki a TEK korábbi első emberét.
Az „aranykonvoj” elleni akció részletei
A megalapozott gyanú szerint 2026. március 4-én Hajdu János eligazítást tartott az ún. aranykonvoj ügy műveleti feladataiban résztvevő vezetőknek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felkérésére. Ezen az eligazításon határozta meg, hogy az Ausztriából Magyarországon keresztül Ukrajnába tartó, jelentős mennyiségű devizát (USD, Euro) és befektetési aranytömböket szállító gépjárműveket meg kell állítani.
A főigazgató parancsba adta, hogy az ukrán állampolgárokat bűncselekmény gyanúja miatt el kell fogni, bilincs és látást akadályozó textília (kámzsa) alkalmazásával. A műveletet 2026. március 5-én 13 órakor az M0-ás autóút alacskai pihenőhelyén hajtották végre: a hét ukrán állampolgárt a földre teperték, megbilincselték, fejükre pedig a rendeltetéstől eltérően, 180 fokkal elforgatott kámzsákat húztak. Az akciót Hajdu János személyesen irányította a helyszínről.
Súlyos vádak: „szükségtelen szenvedés”
Az ügyészség megállapításai szerint a TEK-esek a gépjárműveket és a személyeket a TEK objektumába szállították, ahol az eljárás a hivatalos jelentések szerint gyorsan lezárult. A valóságban azonban – állítja az ügyészség – Hajdu János tudatában volt annak, hogy a NAV nem vonta büntetőeljárás hatálya alá az érintetteket, akiket csupán tanúként hallgattak ki.
A pénzügyőrök többször is kérték a bilincsek levételét, jelezve, hogy nincs szükség további korlátozásra, ám a főigazgató utasítására a szabadságelvonást akkor is fenntartották. Az ügyészség szerint a tanúként kihallgatott ukrán állampolgárokat legalább kilenc órán keresztül jogalap nélkül tartották fogva.
A vád különösen súlyos eleme, hogy a fogvatartás a sértettek „sanyargatásával” történt: a bilincset alvás közben is rajtuk hagyták, a kámzsákat pedig emberi méltóságot sértő módon alkalmazták. Ez a magatartás az ügyészség szerint „lényegesen nagyobb szenvedést okozott”, mint amivel egy jogszerű fogvatartás szükségszerűen együtt járna.
Nem ismerte el a vádakat Hajdu János
A nyomozó ügyészség Hajdu Jánossal szemben 7 rendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének gyanúját közölte. A volt főigazgató a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be, a bűncselekmény elkövetését nem ismerte el, ugyanakkor vallomást tett.
Jelenleg a gyanúsított szabadlábon védekezik. Az ügyészség vizsgálta a kényszerintézkedések szükségességét, de azokat nem látta indokoltnak:
- Mivel Hajdu János szolgálati viszonya megszűnt, a bűnismétlés veszélye nem áll fenn.
- Az ügy hónapok óta nyilvános, a gyanúsított tisztában volt a nyomozás részleteivel, így az összebeszélés vagy a bizonyítékok eltüntetése már nem reális veszély.
Az ügyészség közölte: a nyomozás a továbbiakban is folytatódik, és minden szükséges intézkedést megtesznek a felelősségre vonás érdekében, azonban a nyomozás nem nyilvános jellege miatt további részleteket egyelőre nem osztanak meg.
Politikai reakciók: „Leszámolás” vagy jogállami elszámoltatás?
A hírre szinte azonnal reagált a hazai politikai élet két meghatározó alakja is.
Orbán Viktor korábbi miniszterelnök közösségi oldalán közzétett bejegyzésében éles kritikát fogalmazott meg az eljárással kapcsolatban. „Elindult a tiszás politikai leszámolás. A miniszterelnök utasítására eljárást indítottak Hajdu János tábornok, a TEK korábbi parancsnoka ellen” – írta bejegyzésében a volt kormányfő.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: „A háború kitörése óta Ukrajnába és Ukrajnából több ezer milliárd forint értékű valuta és arany áramlott keresztül az ukrán titkosszolgálat és az ukrán katonák közreműködésével Magyarországon. A magyar hatóságok ennek véget vetettek, és a TEK közreműködésével elfogtak egy ukrán szállítmányt. Minden rendes országban ezért kitüntetés és elismerés járna, Magyarországon hatósági zaklatás.” Bejegyzését azzal zárta, hogy a jelenlegi kormány szerinte az ukránok érdekében jár el, Hajdu Jánost pedig példaképnek nevezte, biztosítva őt támogatásáról.
Ezzel szemben Magyar Péter miniszterelnök szűkszavúbban reagált az ügyészségi közleményre. Közösségi oldalán a kormányfő mindössze ennyit írt: „Az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a TEK volt főigazgatóját, Hajdu Jánost aranykonvoj ügyben. Vajon ki lesz a következő?”
Hajdu Jánost 2026. május 26-án menesztette posztjáról Magyar Péter miniszterelnök. A személyi változást követően az utóbbi napokban olyan sajtóhírek is napvilágot láttak, amelyek szerint a Terrorelhárítási Központ jövője bizonytalanná vált, és a szervezet „feldarabolása” is napirendre kerülhet a közeljövőben.