December 21. a Nardogan Ünnepe vagy Karacsun néven is ismert ünnep egy ősi, pogány eredetű ünnep, amely a téli napfordulóhoz kötődik a török világban. Ez az az időszak, amikor a nappalok a legrövidebbek, az éjszakák pedig a leghosszabbak. Az ősi türk népek számára ez az időszak a sötétség legyőzését, a megújulást és a fény visszatérését jelképezte.
NAR = NAP
TUGAN, DUGAN, DOĞAN = SZÜLETÉS
Születés, a Nap újjászületése.
A gránátalma a Nardogan ünnepén a termékenység, az újjászületés, a bőség, a bölcsesség és a védelem szimbólumaként jelenik meg így előszeretettel fogyasztják ma is.
- Termékenység: A gránátalma számos magját a termékenység, a bőség és az élet szimbólumának tekintették. A sok mag a jövő nemzedékeket, az újjászületést és a folytonosságot jelképezi.
- Élet és halál: A gránátalma vörös színe az életet, a szenvedélyt és a vért szimbolizálja, míg a sok mag a halál utáni életet és az újjászületést.
- Bölcsesség: A gránátalma a tudás és a bölcsesség jelképe is, hiszen belsejében rengeteg magot rejt.
- Védelem: Egyes kultúrákban a gránátalmát amulettként használták, hogy védelmet nyújtson a gonosz erőktől.
A nap győzelmét feldíszített akçam [akcsam] fa alatt ünnepelték. Ez a fenyőféle csak Közép Ázsiában található meg. A közép ázsiai türk népek hite szerint a világ közepén is egy ilyen „akçam” életfa áll, aminek a teteje az égig ér, és ott van Ülgen, a türk és altay mitológia egyik istenének lakhelye.
Mivel ez a fenyőféle csak Közép Ázsiában él, egyes kutatók úgy gondolják, hogy a fenyőfa feldíszítésének szokása vagy a törökök, vagy a hunok révén juthatott el Európába és a keresztényekhez.