Domán Dániel egri önkormányzati képviselő (MKKP) nemrégiben közzétett közösségi média bejegyzésében nyíltan vonta kétségbe a város legutóbbi útkarbantartási közbeszerzési eljárásának tisztaságát. A politikus a folyamatot „mini NER”-es összefonódásnak nevezte és közvetlen összefüggést sejtett a közbeszerzési bírálóbizottság tagja, Bódi Zsolt önkormányzati képviselő, valamint a pályázaton győztes vállalkozás között.
A közbeszerzés „rejtélye”: Verseny a valóságban
Domán Dániel érvelésének egyik központi eleme az útkarbantartási közbeszerzés árazása és a döntéshozói bizottság összetétele. A képviselő gyanúsnak találja, hogy a nyertes cég, a CÉL Eger Kft. ajánlata közel 40 százalékkal alacsonyabb volt, mint a második helyezetté és ezt a bizottságban ülő Bódi Zsolt befolyásával igyekszik magyarázni.
A valóság azonban jóval prózaibb: az önkormányzat egy nyílt, transzparens eljárást folytatott le, amelyre az első, eredménytelen kör után négy érvényes pályázat érkezett be. Az építőiparban bevett gyakorlat, hogy a helyi vállalkozások – amennyiben kapacitásuk engedi – minden elnyerhető pályázaton indulnak, a győztest pedig a bírálóbizottság objektív szempontok, elsősorban az ár-érték arány alapján választotta ki. A „40 százalékos különbség” nem a korrupció bizonyítéka, hanem a verseny tisztaságának és a nyertes cég hatékonyabb kalkulációjának az eredménye.
A mezőszemerei „kísértet”
Domán Dániel bejegyzésének egyik legsúlyosabb állítása az a mezőszemerei sportpálya-beruházás, amely kapcsán büntetőeljárás és költségvetési csalás gyanúja merült fel. A képviselő ezzel a példával kívánta „bizonyítani” a szereplők – Bódi Zsolt és Szarvák Zsolt – összefonódását és bűnösségét, azt a látszatot keltve mintha velük szemben indult volna eljárás.
A tények azonban gyökeresen mást mutatnak:
Az említett ügyészségi nyomozás nem Bódi Zsolttal és nem Szarvák Zsolttal szemben indult.
- Hadházy Ákos, akire Domán hivatkozni próbál, 2023. november 12-én egyértelműen tisztázta az esetet: a mezőszemerei projekt kudarca nem korrupciós bűncselekmény, hanem emberi mulasztások és szakmai dilettantizmus – például a vízellátás hiánya és a nem megfelelő talajkezelés – sorozata volt.
- A minisztérium forrásvisszakérése és a falu pereskedése a kivitelezővel a mezőszemerei eset sajátos, ám nem korrupcióvezérelt kudarcát mutatja, így Domán Dániel párhuzama nem csupán alaptalan, de ténybelileg is hamis.
Civil kapcsolatok mint „bizonyíték”?
A képviselő a „bűnös összefonódások” alátámasztására olyan adatokat használ, amelyek egy kisközösségben vagy egy adott szakmai szegmensben – mint az építőipar – teljesen természetesnek tekinthetőek.
Domán kiemeli a NAP-TÉR Invest Kft.-t és a Vállalkozók a Városért Egyesületet, ám elfelejti megemlíteni, hogy utóbbi szervezet – amelyben mind Bódi, mind Szarvák szerepet vállalt – a COVID-járvány idején önzetlen adományokkal, többek között ásványvízzel és élelmiszerrel támogatta a Markhot Ferenc Kórház egészségügyi dolgozóit.
A NAP-TÉR Invest Kft. a cégnyilvántartás szerint Bódi Zsolt családi érdekeltségébe tartozó, felszámolás alatt álló cége.
Politikai kampány a szakmai munka felett
Domán Dániel írása klasszikus példája annak, amikor egy politikus a „bűnös hálózat” toposzát használva igyekszik hitelteleníteni egy szakmai döntést. A képviselő által felépített vádak – miszerint a bizottsági tagság és a szakmai ismeretség automatikusan korrupciót jelentene – szétesnek, amint szembeállítjuk őket a dokumentált tényekkel.
Míg a képviselő „visszabetonozódó NER-ről” beszél, addig a valóságban egy nyílt pályázaton a legkedvezőbb ajánlatot tevő cég nyert el egy közfeladatot. A Domán által hivatkozott „bizonyítékok” pedig nem mások, mint helyi szakmai ismeretségek, amelyeket a képviselő a valóságtól elrugaszkodott narratívával próbál bűnös összeesküvésként beállítani a közvélemény előtt.
A saját követői sem értenek egyet a képviselővel
Domán Dániel önkormányzati képviselő álláspontjával még saját követőtábora sem tudott maradéktalanul azonosulni. A képviselő posztja alatt több kommentelő is kritikus hangot ütött meg, rámutatva a logika hiányosságaira.
Az egyik hozzászóló például értetlenül állt a képviselő felháborodása előtt, hangsúlyozva, hogy amennyiben a legkedvezőbb árú ajánlat nyert, a bírálat szakmailag megalapozatlan, hacsak a képviselő nem tudja bizonyítani az összejátszást vagy a későbbi, indokolatlan pótmunkák gyanúját.
Hasonlóan vélekedett egy másik követő is, aki szerint kontraproduktív minden esetben kritizálni a döntést, függetlenül attól, hogy az alacsonyabb árat választották-e. Bár a hozzászólások között megjelentek olyan vélemények is, miszerint önmagában a kivitelező személye nem elegendő ok a tiltakozásra.