Az idei nyár sokkoló aszálykrízise után az állatvédelem területén ismert szakember, Bóday Pál átfogó gazdasági és szemléletformáló javaslatokat fogalmazott meg. Az állatvédő álláspontja szerint egy hosszútávon gondolkodó, felelős kormánynak elengedhetetlen elgondolkodnia azon, miként ösztönözhető a társadalom a víz- és környezettudatosságra az adórendszer, valamint egyéb gazdasági szabályozók segítségével.
Egyetértés a vízhasználat progresszív árazásában
Bóday Pál nyilatkozatában kitért a vízgazdálkodás kérdésére is. Kifejtette: bár Budapest főpolgármesterét, Karácsony Gergelyt alapvetően egy kártékony neobolsevista politikusnak tartja, és szinte semmiben nem értenek egyet, mégis teljes mértékben osztja a főpolgármester azon véleményét, hogy az átlagon felüli, egy főre eső víz- és vízközmű-fogyasztást magasabb ársávba kell helyezni.
Az állatvédő szerint nem kell baloldalinak lenni ahhoz, hogy közös nevezőre jussunk abban a kérdésben, miszerint nem igazságos, ha köbméterenként ugyanazt a vízdíjat kell fizetni az ivóvízért és a napi egyszeri zuhanyzásért, mint a luxusmedencék rendszeres feltöltéséért. Ezen logika mentén Bóday méltányosnak tartja, hogy a legnagyobb ökológiai lábnyommal és vízigénnyel rendelkező iparágak is többet fizessenek a közös kincseink extrém mértékű felhasználásáért.
Húsadó és a reklámozás betiltása: a cél az iparág szabályozása
Az ismert állatvédő a progresszív nyugat-európai mintákra hivatkozva élesen bírálta a jelenlegi húsipart. Kiemelte, hogy bár a nyugati politika számos területen tévutakon jár, a húsadó bevezetése és a hústermékek reklámozásának tilalma azon kevés helyes lépések közé tartozik, amelyek követendők lennének. Bóday Pál hangsúlyozta: köztudott, hogy a húsipar messze a világ legkegyetlenebb, legtöbb szenvedést okozó és legvízpazarlóbb ágazata, amely ráadásul a mai gasztronómiai választék mellett egyáltalán nem szükségszerű összetevője az egészséges táplálkozásnak.
Bírálta a magyarországi helyzetet is, ahol a húsipar jelenleg irreális mértékű közpénztámogatást kap, így messze vagyunk még attól, hogy a szektor megfizesse az általa okozott társadalmi károkat. Emlékeztetett arra, hogy a húsadóra – vagyis az állati eredetű termékekre kivetett külön terhekre – számos példa létezik már a világban és Európában. Példaként hozta fel Amszterdamot és több más európai várost, ahol nemrég vezették be az ökológiailag és állatvédelmileg káros hústermékek reklámozásának tilalmát.
Rendszerváltásszerű változások a láthatáron?
Bóday Pál bizakodását fejezte ki aziránt, hogy Magyarországon jelenleg valóban zajlik valamilyen rendszerváltásszerű folyamat. Meglátása szerint, ha ennek a folyamatnak legalább annyi eredménye lesz, hogy a vadászati és húsipari lobbista „gengszterek” – név szerint említve Semjén Zsolt, Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc körét – politikai és gazdasági lobbinyomása nem nehezedik többé az új kormányra, akkor a húsadó bevezetése egyáltalán nem tekinthető irreálisnak.
Zárásként az állatvédő hangsúlyozta a párhuzamos intézkedések fontosságát: a húsadó bevezetése mellett elengedhetetlen az egészséges növényi alapú termékek adó- és áfaterheinek csökkentése. Javaslata szerint a húsadóból befolyó árbevételt pedig kifejezetten az állatvédelemre és a vizes élőhelyek megóvására kellene fordítani.