A városvezetés által indított program célja az egri galambpopuláció szabályozása, ám a most nyilvánosságra került adatok alapján a kivitelezés több ponton is komoly kérdéseket vet fel.

Ötmillió forint – De mire?

Balla Péter közleményéből kiderül, hogy a város összesen 5 millió forintnyi közpénzt különített el a feladatra. A konkrét munkát egy külső vállalkozó végzi, aki havi bruttó 508 000 forintos díjazásban részesül. A módszer lényege az úgynevezett élve befogó csapdák alkalmazása.

A képviselőjelölt szerint a legnagyobb probléma nem csupán az összeg mértéke, hanem a szakmaiság teljes hiánya:

• Nincs hatástanulmány: A program megindítását nem előzte meg semmilyen szakmai elemzés vagy hatásvizsgálat.
• Hiányzó stratégia: Nem vizsgálták meg a módszer hosszú távú hatékonyságát az ökoszisztémára.
• Tüneti kezelés: Balla szerint a csapdázás nem nyújt tartós megoldást, csupán a felszínt kapargatja.

„Egy ilyen beavatkozásnál minimum elvárható lenne egy átfogó hatástanulmány. A galambállomány kezelése nem pusztán technikai feladat, léteznek humánusabb, fenntarthatóbb megoldások, mint például a szabályozott etetés vagy a galambdúcok alkalmazása” – fogalmazott a politikus, hozzátéve: Eger ennél több szakmaiságot és átláthatóságot érdemel.

„Szégyen és gyalázat” – Megszólalt az állatvédő

A szakmai aggályokat Bóday Pál állatvédő aktivista még keményebb, politikai éllel átszőtt kritikával egészítette ki. Emlékeztetett arra, hogy Eger a galambtenyésztés egyik hazai fellegvára és a „csodálatos egri kékgalamb” a városi értéktár része, valamint az Országgyűlés 32/2004. (IV. 19.) határozata alapján a védett őshonos állatfajták körébe tartozó, kiemelkedő genetikai értéket képviselő nemzeti kincs.