„A galambok hamarabb visszaérnek a városba, mint az őket elszállító teherautók” – ezzel az abszurd példával világított rá Bóday Pál, a Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnöke a Haber Egernek adott nyilatkozatában arra a galambgyérítési akcióra, amelyre Vágner Ákos polgármester 5 millió forintot különített el.
Nevetségesnek tartják a „gyérítési” módszert
Az állatvédő szerint a városvezetés döntése nemcsak erkölcsileg, hanem szakmailag is értelmezhetetlen. Bóday elmondta, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező egri galambászok körében közröhej tárgya a jelenlegi stratégia. A szakemberek szerint a befogott és távolabbra szállított madarak – amelyek között a kiváló tájékozódó képességű egri kék galambok utódai is ott vannak – gyakorlatilag „leelőzik” a szállító járműveket hazafelé.
„A galambászok nevetve mesélik: az állatok hamarabb visszaérnek Egerbe, mint ahogy a közpénzből fizetett cég visszaér a szállítójárművekkel a városba” – mutatott rá az intézkedés hatástalanságára Bóday.
Súlyos prioritási problémák a Városházán
Bóday Pál éles kritikával illette a polgármester gazdálkodását is. Kiemelte az éles kontrasztot: miközben a város 5 millió forintot költ egy látványosan eredménytelen csapdázásra, korábban sajnálta a 100 000 forintos támogatást a civil szervezettől, amelyet kóbor macskák ivartalanítására és a „bébibum” megelőzésére fordítottak volna.
Az állatvédő szerint felháborító, hogy miközben Huszti Péter képviselő tavalyi indítványát – amely a „bébibumm” és a kóbor macskák pusztulásának megelőzését szolgálta volna – forráshiányra hivatkozva lesöpörték az asztalról, addig egy szakmailag megalapozatlan „tisztogató akcióra” azonnal jutott keret.
„Összhang kell az állatok és emberek között”
A Macskaárvaház vezetője nem rejtette véka alá véleményét a polgármester városvezetési stílusáról sem. Vágner Ákost a XII. kerület bevallottan drogos polgármesteréhez, Kovács Gergelyhez hasonlította, párhuzamot vonva az egri galambügy és a budai vadmalac-probléma kezelése között.
„Ez a fajta agresszív, intézkedős stílus egy hisztérikus kisebbség kiszolgálása, de a problémát nem kezeli” – mondta Bóday. Hozzátette: a polgármesternek meg kellene értenie, hogy egy város emberek, épületek és állatok (társállatok, madarak, vadállatok) szerves egysége, ahol az összhang megteremtése lenne a feladat, nem pedig az állatok „eltávolítása”.
Európai megoldás: Az augsburgi modell
Az állatvédelmi vezető egy konkrét, Budapestről induló Railjet-utazásra is meginvitálta a polgármestert. Felajánlotta, hogy kiviszi Vágner Ákost Németországba, hogy ottani állatvédelmi tanácsokkal és szakemberekkel konzultálhasson a galambprobléma valódi megoldásáról.
A látogatás célja a világszerte elismert augsburgi példa tanulmányozása lenne. Ez a módszer az értelmetlen befogás és elszállítás helyett közösségi galambdúcok fenntartására épít, ahol a madarak tojásait szisztematikusan műtojásokra cserélik. Ez a humánus eljárás bizonyítottan képes hosszú távon szabályozni és csökkenteni a városi állományt.
Bóday Pál zárásként azt tanácsolta a polgármesternek, hogy a vadászpuskája célkeresztje helyett végre a nyugati, kulturált példák felé fordítsa a tekintetét, hiszen Európában már évtizedek óta léteznek bevált módszerek az állatokkal kapcsolatos városi konfliktusok kezelésére. A az állatvédő egyúttal felszólította a városvezetést a vitatott gyérítési pénzek kifizetésének azonnali felfüggesztésére, továbbá egy szakmai vitanap összehívását kéri, ahol az egri állatvédelmi problémák teljes körét civil egyeztetés keretében rendezhetnék.
Korábbi cikkünkben Bóday Pál emlékeztetett arra is, hogy Eger a galambtenyésztés egyik hazai fellegvára és a „csodálatos egri kékgalamb” a városi értéktár része, valamint az Országgyűlés 32/2004. (IV. 19.) határozata alapján a védett őshonos állatfajták körébe tartozó, kiemelkedő genetikai értéket képviselő nemzeti kincs.