Megszaporodtak a kellemetlen kérdések Egerben, a városvezetés pedig úgy próbálja menteni a menthetőt, hogy átírja a saját tehetetlenségének a narratíváját. Vágner Ákos polgármester a napokban aggodalmaskodó posztot tett közzé a közösségi oldalán a „megszaporodott közérdekű adatigénylésekről” és az azokkal „visszaélőkről”. A nagy lózungok mögött azonban egyetlen nagyon is kínos valóság húzódik meg: a polgármester ezzel a kommunikációs manőverrel próbálja meg elterelni a figyelmet arról, hogy a Polgármesteri Hivatal késve, kényszerűségből, a kellemetlen vagyon- és lakásgazdálkodási adatokat pedig csak hosszas huzavona után volt hajlandó kiadni.
A független sajtó kérdez, a polgármester füstöt gyújt
A történet nem a panaszos poszttal kezdődött, hanem egy teljesen hivatalos, törvényes úton benyújtott közérdekű adatigényléssel. Lapunk, a Haber Eger – közérdekből, a nyilvánosság tájékoztatása érdekében – az önkormányzati lakásállomány valós helyzetéről, az üresen álló lakások számáról és a város elhibázott lakásgazdálkodásáról kért ki adatokat a Polgármesteri Hivataltól és az EVAT Zrt-től.
A hatályos törvényi határidők azonban a városházán úgy látszik, csupán ajánlásnak számítanak. Ahelyett, hogy a jogszabályoknak megfelelően, határidőben válaszoltak volna a kérdésekre, Vágner Ákos inkább a nyilvánossághoz menekült. Egy gondosan felépített, álságos posztban „politikai célú visszaélésként” próbálta beállítani a közérdekű adatok megszerzésére irányuló leglegitimebb újságírói munkát is, azt sugallva, hogy a kérdezők csupán „kiragadott részletekkel” akarnak ártani a városnak.
A bűvészmutatvány lelepleződik: saját maga cáfolja meg a saját panaszát
A polgármester retorikai manőverét mi sem bizonyítja jobban, mint a saját bejegyzése és a később megérkező hivatalos válasz közötti egyezés. Vágner Ákos a panaszáradatának a végén ugyanis feketén-fehéren leplezi le a kommunikációs blöffjét, amikor így fogalmaz a posztjában:
„Elsőként az önkormányzati lakásokat érintő legutóbbi közérdekű adatigénylésre adott válaszunkat tesszük közzé.”
Lássuk a tisztánlátás kedvéért: Vágner Ákos pontosan arról a lakásgazdálkodási adatigénylésről beszélt, amelyet lapunk küldött be. Amikor a polgármester a hivatal leterheltségéről és a fel nem sorolt „munkaórákról” siránkozik, valójában azt viseli nehezen, hogy a nyilvánosság elé kerül a valóság: Egerben az önkormányzati bérlakások fenntartása romokban hever, a bevételek a költségeket sem fedezik, az ingatlanértékesítési tervek pedig rendre csúfos kudarccal végződnek – mint például 2023-ban, amikor a tervezett 2,3 milliárd forint helyett mindössze 308 millió folyt be.
A transzparencia álcája mögötti valóság
Vágner Ákos polgármester most hirtelen a „transzparencia bajnokaként” tetszeleg és azt állítja, azért hozza nyilvánosságra a válaszokat, hogy ne lehessen félrevezetni az egrieket. A valóság ezzel szemben az, hogy a városháza nem a transzparenciát szolgálja ezzel a húzással, hanem kármentést végez: megpróbál elébe menni a tényfeltáró cikkeknek és a saját interpretációjába csomagolni a városházi gazdálkodás hiányosságait.
Nem arról van szó tehát, hogy a közérdekű adatok igénylése veszélyeztetné a várost, hanem arról, hogy Vágner Ákos és vezetése képtelen szembenézni a döntései következményeivel. A független sajtó azonban nem hallgat el: a tények az adatokból tisztán kiolvashatók, az egriek pedig pontosan látják, hogy a panaszáradat mögött csupán a kínos igazság elől való menekülés áll.
Kettős mérce és milliós kifizetőhely a városházán
Hogy a kontraszt még teljesebb legyen: miközben a Polgármesteri Hivatalban előre magyarázkodtak és a törvényi határidőket sem tartották be, az egri vagyonkezelő (EVAT Zrt.) – ahová ugyancsak elküldtük az azonos közérdekű adatigénylést – példásan, a törvényi előírásokat betartva, pontosan határidőben és érdemben bocsátotta rendelkezésünkre a kért adatokat.
Különösen visszás ez annak fényében, hogy Vágner Ákos a hivatali apparátus túlterheltségére panaszkodik, holott lapunk korábban már megírta: a polgármester saját „luxuskabinetjében” rekordot jelentő, négy sajtós munkatársat alkalmaz, akiknek az összesített éves illetménye a 36 millió forintot is meghaladja.
Ezek a sajtósok egyetlen alkalommal sem méltattak minket sajtónyilvános eseményre szóló meghívóra, és korábbi sajtómegkereséseinkre sem válaszoltak soha. Így a hatalmas stáb inkább tűnik Vágner Ákos mellett egy burkolt, közpénzből fenntartott kifizetőhelynek, mintsem valós szakmai munkát végző apparátusnak – miközben a valódi feladatok elvégzésére és a törvényes válaszadásra már nem jut elegendő kapacitás.