A válság tünetei: bizonytalan költségvetés és vagyonfelélés

Az előterjesztés részletesen taglalja azokat a rendszerszintű problémákat, amelyek miatt a jelenlegi struktúra fenntarthatatlanná vált. A dokumentum öt fő kritikus területet jelöl meg:

• A költségvetés fenntarthatatlansága:
  Bár a városvezetés a nyilvánosság előtt folyamatosan súlyos költségvetési hiányról és működésképtelenségi veszélyről számol be, a hivatalos költségvetési adatok ennek ellentmondanak. A vezetés képtelen stabil és kiszámítható pénzügyi helyzetet teremteni.
• Vagyoneladás és kiszervezés:
  Az önkormányzati ingatlanok értékesítése és a közszolgáltatások kiszervezése napi gyakorlattá vált. Ez ugyan rövid távon enyhíti a gondokat, de hosszú távon a közösség tartalékainak feléléséhez, a lakossági terhek növekedéséhez és a demokratikus kontroll gyengüléséhez vezet.
• Politikai kirekesztés:
  A Fidesz-többségű városvezetés és a polgármester szisztematikusan kizárja a nem fideszpárti, független és ellenzéki képviselőket a várost érintő érdemi munkából. A szakmai előterjesztéseket és javaslatokat politikai okokból, vizsgálat nélkül lesöprik az asztalról.
• Transzparencia hiánya:
  A pénzügyi döntések előkészítése és a stratégiai célok meghatározása zárt ajtók mögött zajlik, ami rombolja a közbizalmat és ellehetetleníti a képviselői ellenőrzést.
• Kormányzati elszigetelődés:
  A városvezetés reflexei megragadtak a múltban, és képtelenek konstruktív együttműködést kialakítani a kormánnyal, ami Eger elszigetelődésével és a kritikus fejlesztési források elvesztésével fenyeget.

A dokumentum végén szereplő határozati javaslat értelmében Huszti Péter önkormányzati képviselő azonnali hatállyal, azonnali határidővel rendelné el a testület önfeloszlatását, amelynek végrehajtásáért Eger Megyei Jogú Város jegyzője lenne a felelős. Ha a közgyűlés elfogadja az indítványt, azzal új út nyílhat egy transzparens, hatékonyabb és együttműködésre képes városvezetés megválasztása felé.