Háromhatalmi egyetértés formálódik a színfalak mögött

A Wall Street Journal cikke szerint három különböző országból származó diplomáciai források is megerősítették, hogy a Trump-kormányzat hivatalosan felvetette Orbán Viktor jelölését a világszervezet élére. Az amerikai tisztségviselők nemcsak bedobták a nevet, hanem kifejezetten biztatták is a volt miniszterelnököt a versenybe szállásra.

Bár a végleges döntés még hátravan, és az amerikai külügyminisztérium egyik munkatársa elismerte, hogy a terv elsőre „őrültségnek tűnik”, a háttértárgyalások meglepő egységet mutatnak. Washington, Oroszország és Kína egyaránt nyitott arra, hogy Orbán legyen a három nagyhatalom közös jelöltje. Amint azt amerikai és más diplomáciai források a lapnak megjegyezték:

Amikor az Egyesült Államok, Oroszország és Kína ugyanazt akarja az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a törekvésüket általában siker koronázza.

Orbán Viktor, a MAGA-mozgalom „álomjelöltje”

Az amerikai külügyi számítások szerint a Biztonsági Tanács 15 tagja közül legalább nyolc szavazat már most garantálható Orbán mellett. Ez felveti a kérdést: vajon a vétójoggal rendelkező Nagy-Britannia és Franciaország megpróbálná-e megakadályozni a többségi akaratot? A WSJ elemzése emlékeztet rá, hogy ez a két európai állam hagyományosan óvatosan nyúl a vétójoghoz, ha a többi nagyhatalom már megállapodott.

Az amerikai diplomaták a háttéregyeztetések során folyamatosan olyan vezetői modellt kerestek, mint amilyen Orbáné. A „valaki, mint Orbán” felvetésre mind a kínai, mind az orosz tárgyalópartnerek pozitívan reagáltak, ami után Washingtonban feltették a kézenfekvő kérdést: miért ne lehetne maga a volt magyar miniszterelnök a befutó?

A lap kiemeli, hogy Orbán a MAGA-konzervatívok (Make America Great Again) szemében valóságos „álomjelölt”. Ez a megítélés a tömeges bevándorlással szembeni határozott fellépésén, a liberális NGO-kkal vívott harcán, valamint a baloldalinak leírt magyar bírósági és sajtóviszonyokkal szembeni lépésein alapul. A cikk szerzője rámutat: bár Orbán rendszeresen konfliktusba került az Európai Unióval – miközben a fejlesztési forrásokat kihasználta –, Kína-barát álláspontja sem csorbította a nyugati civilizáció védelmezőjeként kialakított nemzetközi imázsát.

Ugyanakkor komoly ellenérvek is megfogalmazódnak: bírálói szerint félő, hogy a világszervezet élén Vlagyimir Putyin és más autoriter vezetők védelmezőjeként lépne fel.

„Titkár” helyett „Tábornok”

A folyamatot ismerő források szerint Orbán hivatalos jelöltségét az amerikai félidős választásokat követően jelenthetik be. Ezt követően Donald Trump elnök és JD Vance alelnök személyesen is beállna a kampány mögé.

Amikor az amerikai diplomaták először puhatolóztak Orbánnál a pozíció iránt, nyitottnak találták, ám nacionalista politikusként érthető fenntartásokkal reagált. A beszámolók szerint csak akkor lép be a versenybe, ha garantáltnak látja a győzelmet. Orbán Viktor nem kívánt nyilatkozni a lap értesüléseiről.

A főtitkári tisztségre pályázók többsége a klasszikus „titkár” kategóriába tartozik, nemzetközi bürokratikus háttérrel. Orbán ezzel szemben egy „tábornok” lenne. Az amerikai Külügyminisztérium tisztviselője szerint Orbán ideológiailag illeszkedik a feladathoz, pontosan tudja, hogyan kell hatalmat gyakorolni ellenséges környezetben, és nem riad vissza az ENSZ belső bürokráciájától sem.

Éleződő verseny és éles kritikák

A posztért folyó küzdelemben már láthatóak más szereplők is: a múlt héten jelentette be indulását Lana Nusseibeh, az Egyesült Arab Emírségek diplomatája. Bár az Emírségek szudáni polgárháborúban játszott szerepe és egy véres paramilitáris csoport támogatása hátrányt jelenthet számára, Nusseibeh felkészült és dinamikus jelöltnek számít.

A Wall Street Journal cikkírója erőteljesen kritikus álláspontot fogalmazott meg Orbán esetleges kinevezésével kapcsolatban, ám az ENSZ jelenlegi vezetéséről sem alkotott kedvezőbb véleményt:

António Guterres jelenlegi főtitkár, akinek a mandátuma december 31-én jár le, az ENSZ legrosszabb, legradikálisabb tendenciáit ösztönözte, így nincsenek illúzióink a szervezet erkölcsi tekintélyét illetően. A legjobb, amit erről a felvetésről mondani lehet, hogy tisztázná a viszonyokat: olyan vezetőt adna az ENSZ-nek, aki legalább annyira alacsony szintre süllyedt, mint amilyen mélyre a szervezet vezetése már amúgy is jutott.

A döntési folyamat a következő időszakban, a BT állandó tagjainak hivatalos egyeztetéseivel folytatódik.