Szombaton a budapesti Hungexpón tartotta tisztújítással egybekötött kongresszusát a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség. Az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök nemcsak a párt 2026-os stratégiáját vázolta fel, hanem hivatalosan is bemutatták azt a 106 egyéni választókerületi jelöltet, akikkel a kormánypárt nekivág a tavaszi országgyűlési választásoknak. Heves vármegyében a pártvezetés a stabilitás mellett döntött: mindhárom körzetben a jelenlegi képviselők indulnak újra.
Változatlan felállás Heves vármegyében
Miközben az ország több pontján – különösen Budapesten – jelentős személyi cseréket hajtott végre a Fidesz, Heves vármegye azon kevés térség közé tartozik, ahol a „győztes csapaton ne változtass” elv érvényesült. A kongresszuson megerősítették, hogy a 2026-os választásokon az alábbi jelöltek képviselik a kormánypárti színeket:
Heves 1. sz. választókerület (Eger és környéke): Ismét Dr. Pajtók Gábor méreti meg magát, aki 2022-ben vette át a stafétát Nyitrai Zsolttól, és azóta a térség országgyűlési képviselője.
Heves 2. sz. választókerület (Gyöngyös és környéke): A kormánypárt továbbra is Horváth Lászlóban bízik, aki rutinos politikusnak számít a Mátraalján.
Heves 3. sz. választókerület (Hatvan és környéke): Ebben a körzetben ismét Szabó Zsolt indul, aki hosszú ideje stabil bázisa a pártnak a vármegye déli részén.
Orbán Viktor: már ott tartunk, hogy össze-vissza lehet hazudozni
„A világ veszélyesebb, mint valaha, a jövő bizonytalan, de van valaki, akikre mindig számíthatsz: a biztos választás, Orbán Viktor” – így konferálták fel mintegy három órás műsorfolyam végén a Fidesz-kongresszuson Orbán Viktort.
A miniszterelnök felállította a teremben a 106 egyéni jelöltet, akiket közösen megtapsoltak. 65 régi és 41 új névvel vágnak neki a választásnak. Arról beszélt, hogy bár a mondás szerint nem kell változtatni a győzteseken, az ő teljesítményük mégis rendkívüli: kiemelte, hogy az elmúlt két évtizedben minden önkormányzati választást behúztak, és négyszer egymás után arattak kétharmados győzelmet.
Orbán Viktor beszédében tett egy különös, már-már beismeréssel felérő kitéritést a rendszere erkölcsi megítéléséről. Úgy fogalmazott: „lehet NER-ezni”, de szerinte a nap végén csak a nemzeti egység számít, amit – állítása szerint – kizárólag a Fidesz–KDNP képes garantálni. A miniszterelnök az új politikai szelek kapcsán ismét a morális fölény pozíciójából beszélt, kijelentve:
„Össze-vissza lehet hazudozni, a magyar politikában is így van ez.”
Orbán Viktor egyértelmű kampányinstrukciókkal látta el jelöltjeit, három fő ellenségképet vázolva fel:
Háborús eszkaláció: A kormányfő szerint Európa a háború irányába sodródik, amit az ellenzék is támogat.
Migráció: Orbán „magunkfajta benszülött európaiakról” beszélt, akikből szerinte egyre kevesebb van. Beszélt a napi egymillió eurós bírságról, amit szívesen kifizet, mert a keresztény Európáért ez nem nagy ár, Brüsszel pedig paktumot kényszerít az országra.
Genderveszedelem: A „genderpolitikát” és a „ferde propagandát” olyan külső beavatkozásként írta le, amely a legfiatalabb generációk identitását célozza meg és „áthuzalozzák” a gyermekek agyát.
A választás további fontos kérdése Orbán szerint a háború vagy a béke.
„Ha egy Tisza-DK kormány Brüsszel mellett belép a háborúba, akkor a fiataloknak annyi.” – fogalmazott.
Orbán azzal folytatta, hogy szerinte 2022 után 2026-ban sem válik be Brüsszel terve, mert nem lehet Brüsszelből leváltani a magyar kormányt. Szerinte a Tisza már meg is bukott, mert „minden mesedélutánnak vége van egyszer, itt a vége, fuss el véle (…) fussatok ti is, egészen Brüsszelig, ahol Manfred papa és Ursula mama vár” – üzent a Tiszának.
Ezután nemzetközi politikáról szólt, és hosszan beszélt róla, milyen jó kapcsolatokat ápol a világ nagyhatalmaival, és ez szerinte garantálni fogja Magyarország fejlődését. Ami a már most elért eredményeket illeti, ezeket is felsorolta, az anyák bizonyos körének szja-mentességétől az Orrhon Start programon át addig, hogy szerinte a gyárépítési program is dübörög, mert a 100+50 gyárból Orbán bejelentése szerint „101 már épül”.