Befejezéséhez közeledik az a magánterületen épülő út menti kápolna, amelynek megvalósítását dr. Berecz Kálmán, a település tisza-aktivista polgármestere hosszú ideje tartó, módszeres aknamunkával igyekezett megakadályozni. A helyi összefogás ereje azonban erősebbnek bizonyult a politikai gáncsoskodásnál: a szentély napokon belül elkészül.
Az építés körülményei és az ellenállás okai
A Macskaárvaház Alapítvány által kezdeményezett projekt egy osztrák mintára épülő és az utazók számára nyitott kápolna kialakítását célozza a 3-as főút közelében. Bóday Pál, az alapítvány kuratóriumi elnöke arról tájékoztatott, hogy a település polgármestere, dr. Berecz Kálmán minden rendelkezésére álló eszközzel igyekezett megakadályozni a kivitelezést.
A polgármesteri vétó indoklása szerint az építmény nem illeszkedik Kápolna településképébe. Ezzel szemben a beruházók hangsúlyozták:
- Az építkezés magánterületen zajlik.
- A projekt nem igényel közpénzt, kizárólag felajánlásokból finanszírozzák.
- A kritika szerint a polgármester hozzáállása vallásellenes, és kettős mércét alkalmaz a falukép megítélésekor.
Politikai összefüggések
Bóday Pál a fejlesztést hátráltató körülmények kapcsán rámutatott: a polgármester, dr. Berecz Kálmán kommunista családi háttérrel rendelkezik és családján keresztül szorosan kötődik a Demokratikus Koalícióhoz (DK) is. Az alapítvány elnöke szerint a polgármester vállalhatatlan stílusban sértegette a kápolna megépítését szorgalmazókat és ahol lehetősége volt, akadályozta a folyamatot.
A helyzet politikai súlyát jelzi, hogy a kezdeményezők megkeresték a tiszás képviselőjelöltet is, érdeklődve, hogy elhatárolódik-e a polgármester „keresztényüldöző tevékenységétől”. Bóday elmondása szerint azonban csalódniuk kellett, mert az elhatárolódás elmaradt. A kuratóriumi elnök felháborítónak nevezi, hogy egy szakrális helyszín létrehozása ma Magyarországon politikai csatározások tárgyává válhat.
Politikai küzdelem a keresztény-nemzeti értékekért
A polgármesteri ellenállással szemben a Mi Hazánk Mozgalom képviselői vállalták a politikai szerepvállalást. Kismihók Tamás, a párt Heves vármegyei képviselője, valamint dr. Pápai Ákos, az egri választókerület elnöke aktívan felléptek az építkezés védelmében. Pápai Ákos szerint a polgármester tevékenysége „kiveri a biztosítékot a vidék Magyarországán” és felszólította a városvezetőt, hogy távozzon a közéletből, mivel véleménye szerint már nem szolgálja, hanem károsítja a rábízott közösséget.
A fordulatot végül az hozta meg, hogy Heves vármegye főispánja írásos védnökséget vállalt a kápolna felett. Ez a lépés jogi és erkölcsi alapot teremtett ahhoz, hogy a helyi vállalkozók összefogásával készülő építmény az áskálódások ellenére is befejezési szakaszba érhessen.
Művészeti értékek és a ferences örökség
A szakrális kispéldány belső díszítése már elkészült: Kónya Anna erdélyi festőművésznő freskói díszítik a falakat. Az alkotások olyan jelentős alakokat ábrázolnak, mint Árpád-házi Szent Erzsébet, Assisi Szent Ferenc, Szent Gertrúd, Girolamo Savonarola és Temesvári Pelbárt ferences szerzetes.
Bóday Pál kiemelte, hogy ez a projekt egy tízéves álom beteljesülése, amely az alapítvány Kápolnára költözése óta váratott magára. A helyi összefogásnak köszönhetően a 3-as főút melletti imafülke napokon belül szerkezetkész lesz.
Természeti környezet és az ünnepélyes átadás
A folyamatos hátráltatás miatt az eredeti, korábbi időpontok tarthatatlanná váltak. A végleges döntés értelmében a kápolna ünnepélyes átadóját 2026. október 4-én, az állatok világnapján tartják meg.
A beruházás nem ér véget az épület átadásával: a kápolna köré egy közösségi erdőt telepítenek, valamint kialakítanak egy „ökológiailag értékes minitavat” is. A területen elhelyezett padok pedig lehetőséget biztosítanak majd az utazók és a helyiek számára a csendes pihenésre és elmélkedésre.