Országos visszhangot kiváltó videóriportot tett közzé a Magyar Jelen a Tarna folyó kiszivattyúzásának régóta húzódó ügyéről, amelyben megszólalnak az ügyben érintett civilek és heves vármegyei politikusok. A riport feltárja az események mögött meghúzódó hatalmi játszmákat, fenyegetéseket és elhallgatási kísérleteket, amelyek egy egyszerűnek tűnő természetvédelmi ügyből országos jelentőségű politikai botrányt kreáltak.
A Magyar Jelen exkluzív riportja részletesen bemutatja Oroján Sándor, bukott egri politikus, Nyitrai Zsolt, valamint a Tarna kiszivattyúzásával megvádolt borász ügyvédje, Gondos István, és Berecz Kálmán, kápolnai polgármester szerepét az ügyben.
Bóday Pál, a Tarnát védő civilek képviselője, a Macskaárvaház Alapítvány alapítója, a riportban felidéz egy telefonbeszélgetést Oroján Sándorral. Ebben az egri fideszes politikus arra figyelmeztette Bódayt, hogy „nem célszerű Nyitraival ebben az ügyben szembemenni, hiszen ő a „fideszes meleglobbi” egyik fontos szereplője, ezért rendkívül nagy informális befolyással rendelkezik”. Ez a kijelentés rávilágít a hatalom informális hálózatára, amely a háttérből próbálta befolyásolni és elhallgattatni a Tarna ügyét.
A riportból kiderül, hogy a Tarna megmentéséhez végül civil összefogásra volt szükség. Ebben kiemelkedő szerepet játszott a Mi Hazánk Mozgalom, amely jogi és politikai támogatást is biztosított a folyó megóvásáért küzdőknek. Bóday Pál elmondása szerint a civilek és környezetvédők a hatalom informális hálózatával kerültek szembe, miközben egy „rendszerszintű” próbálkozás zajlott egy kényelmetlenné vált történet nyilvánosság elől való eltüntetésére.
A Tarna-ügy messze túlmutat egy egyszerű természetvédelmi eseten; rávilágít a hatalom működésére, a fenyegetésekre, hangfelvételekre és elhallgatási kísérletekre, amelyek a háttérben zajlottak. Horváth Tamás, a riport készítője, a helyszínen követte az eseményeket, és megszólaltatta azokat, akik az ügy „hátterében” dolgoztak, gyakran komoly személyes kockázatokat vállalva.
A Magyar Jelen videóriportja nemcsak a Tarna folyó sorsáról, hanem a magyarországi politikai és társadalmi viszonyokról is átfogó képet nyújt, bemutatva, hogyan képes a civil kurázsi szembeszállni a hatalmi struktúrákkal.